A nap kérdése: vagyonadó számításakor a cég hiteltartozása mennyiben csökkenti a tulajdonrész értékét?

Megosztás Tetszik

Hogyan lehet figyelembe venni egy magánszemély társasági részesedése értékének meghatározásakor a cég hiteltartozását – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

OLVASÓNK KÉRDÉSE:

A társadalmi egyeztetésen megismert vagyonadóról szóló törvénytervezet 6. paragrafusának (1) bekezdése szerint: „A belföldi illetőségű magánszemély esetén az adó alapja az adóalany vagyonába tartozó adóköteles vagyonelemeknek a tárgyév utolsó napjára megállapított számított értéke együttes összegéből az adóalanyt ugyanezen a napon terhelő, jogszabályon, jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozaton alapuló vagy közokiratba, teljes, bizonyító erejű magánokiratba vagy a kiállítás helye szerinti jog alapján ezeknek megfelelő bizonyító erejű külföldi okiratba foglalt hitel- vagy kölcsönszerződésen alapuló, ténylegesen fennálló és igazolt tartozások összegével csökkentett összegnek az egymilliárd forintot meghaladó része”.

Y magánszemélynek 60 százalékos részesedése van X Kft.-ben. X Kft.-nek 2026. 12. 31-én 1,14 milliárd forint Széchenyi-hitel-tartozása áll fenn, a fennálló hitelek esetén Y magánszemély az egyedüli kezes. Levonható-e Y magánszemély vagyonadójának számítása során az X Kft.-ben fennálló 1,14 milliárd forint összegű hitelösszeg? Ha igen, mekkora összeg: a részesedésre eső 60 százalék, azaz 0,684 milliárd forint, vagy mivel Y magánszemély egyedüli kezes a saját vagyonával, így a teljes 1,14 milliárd forint?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A jogszabálytervezet említett passzusa alapján Y magánszemély a saját vagyonadó-alapjának kiszámításakor közvetlenül nem vonhatja le az X Kft. 1,14 milliárd forintos hiteltartozását, függetlenül attól, hogy a hitelre egyedüliként vállalt kezességet. A tervezett rendelkezés értelmében az adóalap csökkentéseként kizárólag az adóalanyt, mint magánszemélyt a tárgyév utolsó napján, azaz 2026. december 31-én közvetlenül terhelő, „ténylegesen fennálló és igazolt tartozások” vehetők figyelembe.

Mivel a hitelszerződés adósa X Kft., önálló jogi személyként, az 1,14 milliárd forint hiteltartozás a társaság mérlegében szerepel kötelezettségként, nem pedig Y magánszemély közvetlen személyes passzívájaként. Y magánszemély kezesi felelőssége jogi szempontból egy függő kötelezettség, amely mindaddig nem minősül a magánszemélyt terhelő, ténylegesen fennálló tartozásnak, amíg a főkötelezett X Kft. nem teljesít, és a hitelező bank a kezességet formálisan be nem váltja vagy érvényesíti a magánszeméllyel szemben.

Ebből következően a levonhatóság kérdésében a válasz nem, így közvetlen adóalap-csökkentő tételként sem a részesedésre eső 60 százalékos összeg (azaz 684 millió forint), sem a teljes 1,14 milliárd forintos hitelösszeg nem érvényesíthető Y magánszemély vagyonadó-alapjával szemben.

A hitel ugyanakkor közvetett módon mégis érvényesül a vagyonadó kiszámítása során: X Kft. 1,14 milliárd forintos Széchenyi-hitele csökkenti a társaság nettó eszközértékét és saját tőkéjét, aminek eredményeként a magánszemély adóköteles vagyonelemeként figyelembe veendő 60 százalékos üzletrész számított értéke is arányosan alacsonyabb összegben jelenik meg. A hitel közvetlen levonása a magánszemély adóalapjából a társasági üzletrészérték csökkenésén felül indokolatlan kétszeres adóalap-csökkentést eredményezne.