További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A külföldi kiküldetés adózási szabályai

  • adozona.hu

Külföldi kiküldetés esetén milyen adózási szabályok terhelik a társaságot és a munkavállalót? Mekkora lehet a napidíj? – kérdezte az Adózóna olvasója. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Külföldi kiküldetés esetén milyen adózási szabályok terhelik a társaságot és a munkavállalót 2018-ban? Külföldi kiküldetésnek számít, ha a munkavállaló csak pár napot tölt kint munkaügyben? Cégünknél ez esetben ez a személy az ügyvezető lenne, aki megbízási díjban részesül társaságunktól. Ilyenkor milyen szabályokat kell figyelembe venni, illetve mekkora mértékű lehet a napidíj?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 3. § 12. pontja értelmében a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívüli (külföldi) tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás külföldi kiküldetésnek minősül (azaz pár napos is lehet).

A törvény szövegezéséből kitűnik, hogy nem kell munkaviszonyban állónak lennie a kiküldöttnek, az lehet pl. a kérdésben írt megbízási jogviszony is.

Külföldi kiküldetés esetén nincs kötelező előírás arra, hogy mekkora napidíjat kell adni vagy hogy a kiküldő és a kiküldött milyen mértékben viseli a kiküldetés költségeit. Nyilván célszerű először azon elemeket kihasználni, amelyeket a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni:

az utazásra, a szállás díjára szolgáló olyan összeget, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti, mely esetben lényeges, hogy ezek a rendelkezések egyébként nem alkalmazhatók olyan kiadások esetén, amelyeket a szja tv. nem ismer el a magánszemélynél költségnek [Szja tv. 7. § (1) g) pont];

az utazási jegy ellenértékét, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a szállás ellenértékét, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét is [Szja tv. 7. § (1) q) pont]; 

saját személygépkocsival történő utazás esetén kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével, az utazásra kapott összeget, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a személygépkocsi üzemanyagnormája szerint a NAV által közzétett üzemanyagárral, valamint kilométerenként 15 forinttal igazolás nélkül elszámolható mértéket [Szja tv. 7. § (1) r) pont];

az egyes meghatározott juttatásnak minősülő azon összeget, amelynek elszámolása bizonylattal igazoltan a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás címén 1,18×(szja+eho) megfizetése mellett történik [Szja tv. 69. § és 70. § (1) bekezdés a) pont].

A kiküldetési napidíj főszabályként adóköteles. Függetlenül attól, hogy a fenti adómentes juttatásokat a kiküldött kapja vagy sem, a kiküldetési napidíj 30%-a, de max. 15 euró igazolás nélkül elszámolható a magánszemélynél, míg a többi a kiküldött adó- és járulékköteles jövedelme (a jogviszonynak megfelelően).

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Gépjárműadó

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Külföldről származó adomány

Lepsényi Mária

adószakértő

2019 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X