Adómentes pontgyűjtés és adóztatott fitnesz-bérlet - ki fizet és mennyit?

Megosztás Tetszik

Sok cég még mindig bizonytalan, hogy a természetbeni juttatások megszűnése mit jelent a nem pénzben keletkező jövedelmek adókötelezettsége szempontjából. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

A nem pénzben keletkező jövedelmek esetén a gondot az okozza, hogy az ilyen juttatás - főszabály szerint - a magánszemélynek a szerzést megalapozó jogviszonyból származó (vagy egyéb) jövedelme, amely után a közterheket a magánszemélynek és a kifizetőnek az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre vonatkozó rendelkezése alapján kell megfizetnie - az ezzel járó bonyodalmakkal együtt.

Ugyanakkor továbbra is jelentős számú – lényegében a korábbiakkal is megegyező – az olyan juttatás, amely adómentes, vagy amely után a közterhek nem a magánszemélyt, hanem a juttatót terhelik. A következőkben ezek közül hívjuk fel a figyelmet néhányra.

Mi adómentes?

Adómentesek például a társadalmi szervezetek, köztestületek olyan rendezvényein nyújtott szolgáltatások (tájékoztatás, képzés, kulturális szolgáltatás, ajándékok, üdítők, szendvicsek stb.) amelyeken a résztvevők befizetett tagdíjuk ellenében kapják a juttatásokat [Szja tv. 7. § (1) bekezdés d) pont].

A kifizető továbbra is adómentesen adhat árengedményt, visszatérítést vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezményt. A kedvezmény – megjelenési formájától függetlenül – árura vagy szolgáltatásra váltható érték (például kártyán gyűjtött pontérték, bónusz) is lehet. A juttatás adómentességének feltétele, hogy üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében történjen a juttatás feltételének megfelelő (pl. az adott üzletláncban vásároló) magánszemélyek számára. (A juttatási feltételeknek való megfelelés azonban nem lehet vetélkedő, verseny és a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó sorsolással történő kiválasztás.)

A kifizető – üzleti forgalmának növelése érdekében valamely termék megismertetése céljából – adómentesen árumintát is adhat ügyfélkörének, lehetséges vásárlóinak. (Árumintának minősül a képviselt termék olyan jellemző kisebb része vagy mennyisége, amely kizárólag a képviselt termék bemutatására szolgál, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva tartós használatra és más cél elérésére nem alkalmas) [Szja. tv. 1. sz. mellékletének 8.14. alpont].

Aki ad, az közterhet is fizet

A kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatások után a juttatás értékének 1,19-szeresére számított 16 százalék adót és 27 százalék ehót a juttatás hónapja kötelezettségeként havonta 12-éig kell bevallani és befizetnie a juttatónak. [Szja-tv. 69. § (5) bekezdés a) pont; Eho-tv. 11. § (6) bekezdés].

A kifizető adó- és eho-fizetési kötelezettsége mellett lehet juttatni legfeljebb évi három alkalommal csekély értékű ajándékot, feltéve, hogy a kifizető – ha nem munkáltató – az adóévben más jövedelmet nem juttat az érintett magánszemélynek. A csekély értékű ajándék alkalmanként a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékben adható [Szja-tv. 70. § (3) bekezdés a) pont].

A reprezentációnak, üzleti ajándéknak nem minősülő olyan ingyenes vagy kedvezményes termék vagy szolgáltatás, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, szintén adható a kifizető adó- és eho-fizetési kötelezettsége mellett. Ilyen lehet az ital- vagy kávéautomata ingyenes használata, a munkatársak által felváltva használható hangverseny- vagy színházbérlet, uszodabérlet, fitnesz-bérlet stb.) Ide tartozik az egyidejűleg több magánszemély számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes – döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló – nem reprezentációs rendezvényen, eseményen (pl. nőnap, gyermeknap, évzáró ünnepség, majális, sportnap) való részvétel is (ez a rendelkezés a kifizető által a kifizető üzleti partnerei részére szervezett rendezvény, esemény esetében is alkalmazható) [Szja-tv. 70. § (3) bekezdés b) pont].

Az ismeretlen magánszemélyeknek adott, a minimálbér 1 százalékát meg nem haladó egyedi értékű reklámcélú vagy egyéb ajándék juttatása (amelynek elfogadásakor a juttatásban részesülő magánszemély azonosító adatai a juttató számára nem ismertek) esetén szintén a juttatónak kell adót és ehot fizetnie [Szja-tv. 70. § (3) bekezdés d) pont].

A reprezentáció és üzleti ajándék körébe nem sorolható juttatások értéke – ha a juttató társasági adóalany – a juttatás költsége a közterhekkel együtt személyi jellegű egyéb ráfordításként nem növeli a társasági adó alapját (20108/30. Adózási kérdés AEÉ 2010/6. sz.).

Surányi Imréné
adószakértő