Felújítás vagy karbantartás? A számviteli elhatárolás gyakorlati kérdései – I. rész

Megosztás Tetszik

A vállalkozások működése során rendszeresen szükségessé válik az ingatlanok, gépek, berendezések és más tárgyi eszközök javítása, korszerűsítése vagy nagyobb léptékű helyreállítása. A számlákon ilyenkor gyakran jelenik meg a felújítás, javítás, karbantartás vagy korszerűsítés megnevezés. Számviteli szempontból azonban nem a kivitelező által használt kifejezés dönti el, hogy az adott munkát költségként kell elszámolni, vagy a tárgyi eszköz értékének részeként kell aktiválni.

A számviteli minősítéshez ezért mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy műszaki értelemben mi történt az adott tárgyi eszközzel.

Három kategóriában kell gondolkodni

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény nem csupán a felújítás és a karbantartás fogalmát határozza meg. Ezek mellett a beruházás fogalmát is figyelembe kell venni, mert egy meglévő tárgyi eszközön végzett munka bizonyos esetekben nem felújításnak, hanem beruházásnak minősül.

A számviteli törvény 3. paragrafus (4) bekezdésének 7. pontja alapján beruházás többek között a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának vagy teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység. A 8. pont szerint a felújítás az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állagának helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő tevékenység, amely az eszköz élettartamának növekedésével, eredeti műszaki állapotának vagy teljesítőképességének megközelítő vagy teljes helyreállításával, illetve használatának jelentős javulásával jár. A 9. pont pedig azt rögzíti, hogy karbantartás a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan és biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási és karbantartási tevékenység.

A három fogalom közötti különbséget leegyszerűsítve úgy lehet megfogalmazni, hogy a karbantartás alapvetően fenntart, a felújítás egy jelentősen elhasználódott eszközt érdemben helyreállít, míg a beruházás új kapacitást, új funkciót, átalakítást vagy közvetlen teljesítőképesség-növekedést eredményezhet. A gyakorlatban természetesen ennél jóval árnyaltabb a kép, és éppen a határesetek okozzák a legtöbb fejtörést.

CIKKÜNK FOLYTATÁSÁBÓL kiderül, hogy

• nem az összeg dönti el a minősítést,
• egy projekt nem feltétlenül egy számviteli kategória,
• hogyan kell megítélni, ha az elmaradt munkákat egyszerre végzik el,
• miért nem mindegy, hogy teljes cseréről vagy részleges javításról van-e szó,
• minek számít a festés, a burkolás, illetve a nyílászárócsere?