adozona.hu
A szellemi termékek számviteli és adózási megítélése 2025-ben
//adozona.hu/szja_ekho_kulonado/A_szellemi_termekek_szamviteli_es_adozasi_m_87JKAX
A szellemi termékek számviteli és adózási megítélése 2025-ben
Mit jelent a szellemi termék, mire kell ügyelni értékének meghatározásakor, adózásakor? Mi a különbség a szellemi termék és a vagyoni értékű jog, illetve a licenc között? Ismertetjük.
A szellemi termékek, mint például a szoftverek, know-how, védjegyek, formatervek, szabadalmak és egyéb fejlesztési eredmények, a versenyképesség alapjai lettek. A vállalkozások számára azonban komoly kihívást jelent ezeknek az eszközöknek a helyes könyvviteli és adózási kezelése, hiszen értékük nehezen mérhető, jogi státuszuk sokszor összetett, és hasznosításuk módja számos számviteli következménnyel járhat.
| A szellemi termékekkel foglalkozó korábbi írásainkat itt olvashatja el! |
A 2000. évi C. törvény, közismertebb nevén a számviteli törvény, pontos keretet ad az immateriális javak kezelésére. Azonban a jogszabály nem határoz meg minden részletet, ezért a gyakorlatban gyakoriak az értelmezési kérdések. Különösen igaz ez a szellemi termékekre, amelyeknek besorolása sokszor attól függ, hogy a vállalkozás tulajdonjogot szerezett-e, vagy csupán használati jogot.
2025-től ugyanakkor az adózási környezet is változott, a jogalkotó felismerte, hogy a szellemi vagyon egyre nagyobb gazdasági értéket képvisel, ezért kedvezőbb feltételeket teremtett annak apportálásához, vagyis társaságba viteléhez. Az új szabályozás adómentessé teszi a szellemi termékek apportját, ami komoly könnyítést jelent a fejlesztők, feltalálók és startupok számára.
A szellemi termék fogalma a számviteli rendszerben
A számviteli törvény alapján a szellemi termék az immateriális javak egyik fajtája, amely olyan nem anyagi eszköz, amely tartósan szolgálja a vállalkozás tevékenységét. A fogalom magában foglalja a szellemi alkotásokat, szerzői jogi műveket, szabadalmakat, védjegyeket, know-how-t, szoftvereket és adatbázisokat. Ezek a javak nem kézzelfoghatók, de közvetlenül kapcsolódnak a vállalkozás értékteremtő folyamatához, és hosszú távon bevételt vagy költségmegtakarítást eredményeznek.
A szellemi termékeket gyakran összekeverik a vagyoni értékű jogokkal, pedig a két fogalom különbözik. A szellemi termék maga az alkotás, a tudás vagy fejlesztés, amelyből a jogok származnak. A vagyoni értékű jog ezzel szemben a használati jogot testesíti meg. Egy vállalkozás például megvásárolhat egy szoftvert teljes tulajdonjoggal – ez szellemi termék. Ha viszont csak meghatározott időre, korlátozottan használhatja, akkor az már vagyoni értékű jognak minősül.
Ez a különbség nemcsak elméleti, hanem gyakorlati jelentőségű is. A szellemi termékek jellemzően hosszabb távon, folyamatos értékteremtés mellett hasznosulnak, míg a vagyoni értékű jogok időben korlátozott használati lehetőséget biztosítanak. Ennek megfelelően az értékcsökkenés elszámolásának módja is eltér.
A cikk a továbbiakban a következőkről szól:
♦ A szellemi termékek aktiválása és értékcsökkenése;
♦ Licencek és vagyoni értékű jogok;
♦ Apport és adómentesség.
Hozzászólások (1)
A szellemi termék értékesítésére hozott példa szerint nincs halasztott adó, mivel a szoftver előállítási költsége és az apport értéke közti különbség később, az üzletrész eladásakor sem kerül adóztatásra, csak az üzletrészen elért nyereség (eladási ár-apport érték) lesz az adóalap.