Ön szakértő? Ezt mindenképpen tudnia kell

Megosztás Tetszik

Az adótanácsadóknak,-szakértőknek és okleveles szakértőknek a törvény értelmében 5 évente kell megújítaniuk regisztrációjukat, ám a részletekről sok szakértő megfeledkezik. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

Az adótanácsadók, az adószakértők, illetve az okleveles adószakértők nyilvántartásába való felvételét kérő természetes személynek (a továbbiakban: kérelmező) az adótanácsadói, az adószakértői és az okleveles adószakértői tevékenység végzésére jogosító engedélyek kiadásának és visszavonásának feltételeiről, továbbá a kapcsolódó nyilvántartás vezetésének és a nyilvántartásban szereplők továbbképzésének szabályairól szóló 26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 4. számú melléklete szerinti adatlapot kell értelemszerűen kitöltenie, majd az előírt mellékletekkel felszerelve a nyilvántartást vezető hatósághoz benyújtania.

Erre személyesen, vagy meghatalmazott útján a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságainál (a továbbiakban: Igazgatóságok), vagy a Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) ügyfélszolgálati irodájánál van lehetőségük az ügyfeleknek, ám természetesen a postai úton történő benyújtás sem kizárt.

A regisztráltak, miután nyilvántartásba vették őket, személyükben nyernek feljogosítást a tevékenység gyakorlására, ami természetesen nem jelenti azt, hogy az egyes vállalkozások munkáját ne segíthetnék például adótanácsadó cégek. Ezekkel kapcsolatosan a jogszabály előírja, hogy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet akkor folytathat, ha legalább egy tagja, vagy alkalmazottja a hivatkozott nyilvántartásban szerepel.

A regisztrációhoz szükséges nyomtatványcsomag az Igazgatóságoknál, illetve a Minisztérium ügyfélszolgálati irodájánál szerezhető be, amely az adatlapon kívül tartalmazza az igazgatási szolgáltatási díj befizetésére szolgáló készpénzátutalási megbízást (csekket), a regisztrációs csomag összeállítását segítő tájékoztatót, illetve a kérelem hatóság általi átvételét tanúsító elismervény blankettáját. Aki az előírt igazgatási szolgáltatási díjat nem csekken, hanem átutalással szeretné megfizetni, az a csekken kívüli egyéb dokumentumokat a www.kormany.hu internetes oldalról is letöltheti.

Most, hogy már a szükséges nyomtatványok birtokába jutottunk, nézzük a dokumentáció összeállítását!

Az adatlap elején meg kell jelölni, hogy a kérelem mely szakterületre (adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői) és azon belül milyen eljárásra (engedély kiadása, az igazolvány pótlása, az igazolvány cseréje, az igazolvány visszavonása, a nyilvántartásban szereplő adatok változásának átvezetése, vagy a továbbképzési kötelezettség teljesítésének bejelentésére) vonatkozik. Fontos, hogy amennyiben a kérelmező több szakterületen is szeretné magát regisztráltatni, akkor minden szakterület vonatkozásában külön-külön kérelmet kell előterjesztenie. Ha a kérelmező több eljárási cselekmény végrehajtását is igényli az adott szakterülethez kötődően, azok kapcsán csak egy igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetnie. Ennek összege a kérelmezett eljárások közül a legmagasabb díjú igazgatási szolgáltatási díjával lesz azonos mértékű, így pl. ha valaki egyszerre kéri a tevékenység folytatására jogosító igazolvány pótlását (2000 forint) és a lakcímváltozásának átvezetését (1000 forint), akkor összesen 2000 forint eljárási díjat kell megfizetnie.

A nyomtatvány kötelezően kitöltendő, jellemzően azonosító adatokra vonatkozó sorai mellett számos nem kötelezően megadandó adatra (így pl. más, a nyilvántartásba vételhez nem szükséges képesítésekre, nyelvtudásra, telefonszámra, e-mailes elérhetőségre) is rákérdez a blanketta. Ezek olyan információk, amelyek a kérelmező hozzájárulása esetén nyilvánosak, s így a potenciális megbízók számára jelenthetnek segítséget a számukra megfelelő szakember kiválasztásában, de néha a hatóság és az ügyfelek közötti kommunikációban is hasznosak lehetnek. Mivel ezek az adatok a www.kormany.hu internetes oldalon keresztül bárki számára elérhetőek, az adatok megadásával és nyilvánosságával kapcsolatos döntés meghozatala során azt érdemes mérlegelniük a regiszterbe felvételüket kérőknek, hogy ezeknek a közreadása az ügyfélkörük bővítése szempontjából hasznos lehet-e számukra.

Nyilvántartásba vételi kérelem esetén az adatlaphoz több mellékletet is csatolni kell. Ezek közül a legfontosabb az igazolvány-kiadás alapjául szolgáló szakképesítést, végzettséget igazoló oklevél, okirat másolata. Ez az adótanácsadók és okleveles adószakértők esetében a szakképesítés megszerzését tanúsító OKJ-s bizonyítvány másolatát jelenti. Az adószakértő-jelöltektől pedig az egyetemi, vagy főiskolai, illetve alapképzésben, vagy mesterképzésben szerzett végzettséget tanúsító oklevél mellett adótanácsadó, vagy pénzügyi tanácsadó (adó- és illeték szakon, vagy adó-, illeték- és vámszakon), vagy okleveles könyvvizsgáló szakképesítést igazoló okiratot vár a hatóság.

A képesítés tanúsításán túl mindhárom regiszter esetében szükséges 1 darab 2,5 x 3,2 cm-es, 6 hónapnál nem régebbi igazolványkép és egy 90 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány [ez utóbbi akkor mellőzhető, hogy a benyújtást megelőzően olyan hatósági erkölcsi bizonyítványt másik, a Rendelet 2. § (1) bekezdés szerint kiadott igazolvány kiállításához a kérelmező már benyújtott, amely az új kérelem benyújtásakor sem régebbi 90 napnál]. Megemlítendő, hogy a Rendelet 4. § (3) bekezdése szerint a kérelmező dönthet úgy is, hogy az erkölcsi bizonyítvány helyett csak egy kitöltött és aláírt kérőlapot és a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetését tanúsító bizonylatot csatol, s ezekkel a nyilvántartást vezető hatóságtól kéri a dokumentum beszerzését. Ilyen esetben az erkölcsibizonyítvány-kérőlap alján szereplő, a KEK KH részére kiállított, 3100 forintról szóló készpénz-átutalási megbízással nem kell díjat fizetni, mert ezt az összeget az alapeljárás díjával együtt a 10032000-01460658-00000000 számú, Nemzetgazdasági Minisztérium elnevezésű számlára szükséges megfizetni.

A nyilvántartásba vételért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló dokumentumot is mellékelni kell az eljárás megindításához szükséges adatlaphoz, ami lehet a postai készpénzátutalási megbízás igazoló szelvényrészének, vagy a bankszámla megterhelését tartalmazó bankkivonatnak a másolata. Az esedékes összeget ugyanis az említett számlára készpénz befizetésével, vagy banki átutalással is eljuttathatjuk. Nem szabad megfeledkezni a befizetés jogcímének feltüntetéséről sem.

A díj összege a nyilvántartásba vételi kérelem esetén a Rendelet 11. §-ának (2) bekezdése szerint 9 ezer forint. Emellett, ha a kérelmező hatósági erkölcsi bizonyítványának beszerzését is az eljáró hatóság útján kéri, 1000 forintos különdíjat kell fizetnie, s a fentiekben leírtaknak megfelelően az erkölcsi bizonyítvány kiállításának 3100 forintos díját is le kell rónia.

A díjat az eljárásért, s nem a nyilvántartásba való felvételért fizeti meg az ügyfél, így az akkor sem téríthető vissza, ha a kérelmező valamely jogszabályi előírás okán nem kerül nyilvántartásba vételre, tehát nem kap adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői tevékenység végzésére jogosító igazolványt.

Ha a kérelmező a nyilvántartásba vételi feltételek között fel nem tüntetett szakképesítése(i), illetve nyelvtudása(i) nyilvánosságra hozatalát is kéri, mellékletként csatolnia kell e szakképesítés(eke)t igazoló oklevél(ek), illetve a nyelvvizsga-bizonyítvány(ok) másolatát is. Az adószakértő-jelöltek esetében pedig további előírás, hogy olyan szakmai önéletrajzot küldjenek be a kérelemmel, ami tartalmánál és részletezettségénél fogva alkalmas a jogszabályban előírt szakmai gyakorlat igazolására. (A gyakorlat időtartama a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében három év, a nem szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében pedig öt év, amit a szakképesítés megszerzését követően, a kérelem benyújtását megelőzően adótanácsadás vagy pénzügyi tanácsadás területén kell megszerezni.)

Ha mindezekkel megvagyunk, már csak az átvételi elismervény van hátra, aminek értelemszerű kitöltése nem csak az iratokat átvevő hatóság munkáját segíti majd, hanem a jelöltek is ennek alapján tudják legkönnyebben kontrollálni, hogy az összeállított dokumentáció megfelel-e az előírásoknak. Ennek az iratnak az egyik példánya a kérelem benyújtását követően az ügyfélnél marad, s egyértelműen tanúsítja a kérelem benyújtását.

A nyilvántartásba felvételét kérő természetes személyt, ha a jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel, a miniszter nevében a Minisztérium erre kijelölt szervezeti egysége, a Számviteli és Szakképzési Főosztály felveszi a nyilvántartásba, amiről a kérelmezőt egy tájékoztató levéllel és az igazolvány megküldésével értesíti.

Ha a kérelmező a jogszabály feltételeire figyelemmel nem vehető fel a nyilvántartásba, a nyilvántartásba vétel iránti kérelem elutasításra kerül, erről az eljáró szerv közigazgatási hatósági határozattal értesíti a kérelmezőt. A kérelmező a határozat felülvizsgálatát annak közlésétől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a Fővárosi Bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával. A keresetlevelet az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél kell benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postára adni.

Természetesen a nyilvántartásba való felvételt követően is vannak olyan esetek, amikor a tevékenységi engedéllyel rendelkezőknek fel kell venniük a kapcsolatot a hatósággal. A Rendelet 4. számú melléklete szerinti adatlap a tevékenység folytatására jogosító igazolvány kiadásán túl az igazolvány pótlásához, cseréjéhez, visszavonásához, valamint a nyilvántartásban szereplő adatok változásának és a továbbképzési kötelezettség teljesítésének bejelentésére is szolgál.

Ezekről az eljárásokról dióhéjban a következőket érdemes megemlíteni:

• A továbbképzési kötelezettség teljesítésének bejelentése esetén a szakmai továbbképzésen való részvételt, illetve a teljesített kreditpontokat tanúsító igazolások képezik a benyújtandó adatlap mellékleteit.
• Bejelentési kötelezettség terheli a nyilvántartásban szereplőket, ha a korábban közölt adataikat érintően bármi változás áll be. Ha a kérelmezőnek több adata is megváltozik, az adatváltozásokat tanúsító dokumentumok másolatával felszerelt adatlapon azokat egyszerre is bejelentheti. Ebben az esetben - mint arra az igazgatási szolgáltatási díjaknál már utaltunk - az eljárások közül csak a magasabb díjtételűhöz tartozó díjat kell megfizetni. Ha a változással érintett adatok között olyan is szerepel, amely a hatósági igazolványon megtalálható, az eljárás során új igazolványt is kibocsát a hatóság, így a 2000 forintos díj megfizetését tanúsító dokumentum mellett a régi igazolvány visszaszolgáltatása és az új kiállításához szükséges fotó beküldése is szükséges. Ha a változás csak a regiszter olyan adatait érinti, amelyek az igazolványon nem kerültek feltüntetésre, a kötelező mellékletek között az igazolvány másolata és az 1000 forintos eljárási díj megfizetését igazoló dokumentum másolata szerepelnek.
• A jogszabály 30 napon belüli bejelentési kötelezettséget ír elő arra az esetre is, ha az igazolvány elveszik, megsemmisül, a nyilvántartásban szereplő személy birtokából bűncselekmény vagy szabálysértés során kikerül. Ilyen esetben ugyanazok a mellékletek csatolandóak az adatlaphoz, mintha igazolvány kibocsátását szükségessé tevő adatváltozás történt volna.
• Az igazolvány ügyfél által kérelmezett visszavonása esetén az adatlap mellett az igazolványt és az 1000 forintos igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló dokumentumot kell beküldeni a nyilvántartást vezetőknek.

Számos adószakértő ma is a korábban hatályos 20/1994. (VI. 17.) PM rendelet (továbbiakban: ASZrendelet) alapján kibocsátott adószakértői igazolvány birtokában látja el a feladatát, hiszen a Rendelet 15. §-ának (4) bekezdése szerint az, az abban megállapított érvényességi időig jogosultságot biztosít a tevékenység gyakorlására. Ezen igazolványok érvényességi idejének a meghosszabbítására a Rendelet szerint nincs lehetőség.

Az ASZrendelet szerint adószakértői tevékenység folytatására feljogosítottak a Rendelet szerinti első adószakértői igazolvány kiadása iránti kérelmükhöz azonban kizárólag 1 db igazolványképet és a 9000,- forint díj megfizetését igazoló dokumentumot, valamint a korábbi adószakértői igazolványukat kötelesek csatolni. Erre az egyszerűsített eljárásra (cserére) azonban csak abban az esetben van lehetőség, ha a vonatkozó kérelmet még az ASZrendelet alapján kiadott korábbi igazolvány érvényességének lejárta előtt nyújtják be!

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 175. § (16) bekezdése szerint adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet kizárólag az a megfelelő szakképesítéssel rendelkező büntetlen előéletű természetes személy folytathat, aki az adópolitikáért felelős miniszter erre jogosító engedélyével rendelkezik és ennek alapján az ilyen tevékenységet folytatók nyilvántartásában szerepel. A jogosultak számára a miniszter hatósági igazolványt bocsát ki.

Az ASZ rendelet alapján kiadott korábbi igazolvány érvényességének lejártát követően a névjegyzékbe való felvétel, illetve az igazolvány kiadása a felvétel iránti kérelemre vonatkozó - a Rendelt 4. §-ában meghatározott – általános szabályok szerint lehetséges csak.

Ha az adószakértői tevékenységet végzők nyilvántartásában szereplő természetes személynek az ASZrendelet alapján kibocsátott igazolványán szereplő adataiban áll be változás, az alábbi két lehetőség közül választhat.

• Kéri az ASZrendelet alapján kibocsátott, határozott időre szóló igazolványa pótlását, amihez az adatlapon túl 1 db igazolványképet, a 2 ezer forintos díj megfizetését igazoló dokumentumot, valamint az ASZrendelet alapján kiadott adószakértői igazolványt kell a hatóságnak megküldeni.
• Kéri a Rendelet 15. § (4) bekezdése szerinti cserét, amihez szintén az előző esetnél felsorolt mellékletek szükségesek, ám ilyenkor az igazgatási szolgáltatási díj 9 ezer forint.

Mérlegelni kell, hogy az első esetben a kibocsátott igazolvány a korábbi helyébe lép, így érvényességi ideje is a korábbiéval lesz azonos, tehát mindenképpen 5 évnél rövidebb időszakban. Az igazolvány a lejártáig biztosít jogosultságot az adószakértői tevékenység gyakorlására, és a tevékenység folytatásra feljogosítottat ez alatt nem terheli továbbképzési (kreditgyűjtési) kötelezettség. Ezzel szemben csere esetén az új igazolvány már határozatlan időre szól, s kiállításának napjával megnyílik a szakember első 5 éves továbbképzési időszaka, amelyen belül képzési programokon való részvétellel 100 kreditpontot kell összegyűjtenie.

A kötelezetteknek a 100 kreditpontot  úgy kell megszerezniük, hogy az egyes továbbképzéseken való részvétellel úgy, hogy az ötből legalább három naptári évben részt vesznek valamilyen e rendszerben elfogadott továbbképzésen. Az öt év elteltével aztán külön felhívás nélkül be kell nyújtaniuk a képzésekről szóló igazolásokat a nyilvántartást vezető hatóságnál, amelyre a továbbképzési ciklust követően 30 nap áll rendelkezésükre.

Cikksorozatunk következő részében arról lesz szó, hogy mi történik akkor, ha a szakértőnek nem sikerül összegyűjtenie az előírt kreditpontokat és mikor, milyen feltételekkel szerezheti meg újra az engedélyét.

Lakrovits Elvíra