hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Német átlagjövedelem: az adó- és járulékszabályoknak köszönhetően emelkedik

  • MTI

Németországban minden korábbinál magasabbra emelkedett a foglalkoztatottság tavaly, a statisztikai hivatal (Destatis) hétfőn megjelent adatai szerint a 82 milliós országban több mint 41 millióan dolgoztak 2011-ben. Az idén pedig a Süddeutsche Zeitung beszámolója alapján egyedül az adó- és járulékfizetési szabályok változásának hatására éves szinten 160 euróval emelkedik az átlagjövedelem.

A müncheni lap hétfői számában közölt számítások alapján a legnagyobb mértékű tehercsökkenést a nyugdíjbiztosítási járulék mérséklődése jelenti. A munkaadó és a munkavállaló által közösen fizetett járulék mértéke együttvéve a 2011-es 19,9 százalékról 19,6 százalékra csökken. Ez az átlagos keresetű munkavállalóknak éves szinten nagyjából 60 euró megtakarítást jelent, a járulék- és adófizetési szabályok minden egyéb változását figyelembe véve pedig összesen 160 euróval csökkennek a terhek. Ez csaknem akkora összeg, mint egy átlagos lakás havi rezsiköltsége.
   
A kedvezményeket a leginkább a középső fizetési sávba tartozók, az évi 24 és 66 ezer euró közötti bruttó jövedelemmel rendelkező munkavállalók tudják kihasználni, míg az ennél többet kereső németek terhei jóval kevésbé, legfeljebb 65 euróval csökkennek az idén - írta a Süddeutsche Zeitung.
   
A munkavállalói terhek mérséklődése azonban így is minden korábbinál szélesebb réteget érint: a Destatis hétfőn megjelent adatai szerint 2011-ben átlagosan 41,04 millió németországi lakos állt valamilyen munkaviszonyban. A foglalkoztatottság az 1990-ben történt újraegyesítés óta először haladta meg a 41 milliós határt, a 82 milliós Németországban - a csecsemőket és az aggastyánokat is beleszámítva - tavaly már minden második ember dolgozott. Az egy évvel korábbihoz képest 535 ezer fővel, 1,3 százalékkal nőtt a foglalkoztatottság.
   
Hosszabb időtávot tekintve az látható, hogy az alkalmazott munkaerő nagysága alapján az ipar fokozatosan visszaszorul, a mezőgazdaság pedig szinte eltűnik, a szolgáltató szektor előnye pedig hatalmasra duzzad. Tavalyi is a szolgáltatások területén mérték a legnagyobb mértékű, 200 ezer főt meghaladó foglalkoztatottság-bővülést. Tavaly a teljes munkavállalói állomány 73,8 százaléka dolgozott ebben az ágazatban, míg 1991-ben 60,9 százalékos volt a szolgáltató szektor részaránya.
   
A mezőgazdasági szektor részaránya 1991 és 2011 között 3 százalékról 1,6 százalékra csökkent, az építőiparé 7,6 százalékról 5,9 százalékra, a feldolgozóipar részaránya pedig 28,5 százalékról 18,7 százalékra süllyedt.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kintlévőség végelszámoláskor

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Ingatlan tulajdoni részarány megvásárlása

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink