Agrár-, szeszesital- és dohányügyek: kötelezettségszegési eljárások Magyarország ellen

Megosztás Tetszik

Az agrárkartellek elleni fellépés gyengítése, a szeszes italokra alkalmazott két különböző jövedéki adókulcs és a dohánytermékek kereskedelmét korlátozó intézkedések miatt küldött indoklással ellátott véleményt a magyar kormánynak az Európai Bizottság, második szakaszba léptetve a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásokat.

Három vitás kérdésben is a második szakaszba léptette az Európai Bizottság a Magyarországgal szemben korábban indított kötelezettségszegési eljárásokat, amikor a testület szerdai közleménye szerint indoklással ellátott véleményt küldött Budapestnek.

Az első ügyben azt a törvényt kifogásolja Brüsszel, amely „lényegében meggátolja a magyar Gazdasági Versenyhivatalt abban, hogy szankcionálja a mezőgazdasági termékekre épülő kartelleket”. A második indoklással ellátott vélemény arra szólítja fel Magyarországot, hogy módosítsa szabályozását, amelyben két külön jövedékiadó-kulcsot állapított meg a szeszes italokra. Végezetül a már fogyasztásra forgalomba hozott dohánytermékek eladását korlátozó rendelkezések eltörlésére is felkérte a Bizottság a magyar hatóságokat.

Ami a mezőgazdasági kartellezést illeti, ahol tehát a versenyhivatal hatásköreinek a csorbítása és az agrárkartellek elleni hatékony fellépés hiánya a kifogás tárgya, a Bizottság indoklással ellátott véleményében emlékeztet rá, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 101. cikke tiltja a kartellek létrehozását és a versenykorlátozó üzleti gyakorlatot. Az EUMSZ 101. cikkében foglaltak hathatós érvényre juttatásának előfeltétele, hogy a kartellekben részt vevő vállalkozásokra hatékony és visszatartó erejű bírságot lehessen kiróni az 1/2003/EK trösztellenes rendelet 5. cikkének megfelelően, valamint az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség és a hatékonyság általános uniós elve alapján.

Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére ahhoz, hogy szabályozását összhangba hozza az uniós joggal, ellenkező esetben az ügyet a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti. A trösztellenes rendelet hatálybalépése, azaz 2004 májusa óta a Bizottság és a tagállami versenyhatóságok párhuzamosan gyakorolják az uniós versenyjogi szabályok érvényre juttatásának hatáskörét.

A másik indoklással ellátott véleményben annak a jogszabálynak a módosítására szólította fel a Bizottság a magyar hatóságokat, amely két külön jövedékiadó-kulcsot határoz meg a szeszes italokra. Magyarország ugyanis a termék összetételétől és előállítási módjától függően két különböző adókulcsot alkalmaz a szeszes italokra úgy, hogy az egyik adókulcs jelentősen nagyobb a másiknál.

A kifogás alapja az az uniós irányelv, ami az alkoholos italokra vonatkozó jövedéki adókat harmonizálja. A direktíva értelmében a tagállamoknak egyetlen jövedékiadó-kulcsot kell alkalmazniuk valamennyi szeszes ital esetében azok alkoholtartalma alapján. Az Unió jövedéki adókra vonatkozó szabályozásának célja, hogy megakadályozza a verseny torzítását az egységes piacon.
Az Európai Bizottság 2013 áprilisában küldött hivatalos felszólító levelet Magyarországnak, amellyel kötelezettségszegési eljárást indított a jövedéki adó etilalkohol-termékekre vonatkozó rendszere miatt.

A 2013. január elsejével hatályba lépett új jövedékiadó-törvény két kategóriába sorolta az etilalkoholt tartalmazó termékeket. Eszerint alacsonyabb kulcsot (hektoliterenként 333 385 Ft-ot) kell alkalmazni egyebek mellett a 15 százaléknál alacsonyabb alkoholtartalmú égetett szeszekre, az erős borokra, az ízesített italokra és az etilalkohol-tartalmú nem szeszes italokra, például a denaturált szeszre és a finomszeszre. Ezzel szemben ennél magasabb (hektoliterenként 476 270 Ft) jövedéki adó terheli a 15 százaléknál magasabb alkoholtartalmú szeszes italokat.

A Bizottság szerint, ami leginkább aggályos, az az, hogy a magasabb kategóriába tartoznak "a mesterséges aromával ízesített olcsó alkoholos italok" is.

A jövedéki adóra vonatkozó EU-irányelv nem határoz meg konkrétan alkalmazandó adókulcsot, pusztán egy minimumot, amelynél alacsonyabb adót egyetlen EU-tagállam sem alkalmazhat. Azt viszont előírja a direktíva, hogy nem lehet diszkriminálni az egyes alkoholtermékek között, legalábbis adózási szempontból.

Erre is érvényes az a kitétel, hogy amennyiben a magyar hatóságok nem képesek két hónapon belül elfogadható érveket felmutatni, a Bizottság az Európai Bíróság elé viheti az ügyet.

A Bizottság arra is felkérte Magyarországot, hogy vessen véget a dohánytermékek kereskedelmét korlátozó intézkedéseknek. A jelenlegi magyar szabályozás ugyanis a testület szerint korlátozza a már fogyasztásra forgalomba hozott dohánytermékek eladását. Magyarország a termékre helyezett adójelölések útján veti ki a dohány után a jövedéki adókat. Ha az adókulcs (ÁFA, jövedéki adó) változik, a régi adókulcsra utaló adójelöléssel ellátott dohánytermékeket már nem adhatják el a nagykereskedők és importőrök az új adókulcs hatályba lépését követő 15 napos időszak letelte után.

A jövedéki adókat harmonizáló uniós irányelv a testület indoklása szerint nem engedélyezi a már fogyasztásra forgalomba hozott dohánytermékek kereskedelmének korlátozását. A felszólítás indokolással ellátott vélemény formáját ölti (a kötelezettségszegési eljárás második szakasza).

Az ügynek nincs köze a trafiktörvényhez, amelynek ügyében értesülések szerint ugyancsak vizsgálódik a Bizottság, anélkül, hogy tényleges eljárás indult volna.

A Bizottság szerdán összesen 39 esetben léptette második szakaszba a kötelezettségszegési eljárást, összesen 20 országgal szemben járt el.