Munkaidőn kívüli magatartás

Megosztás Tetszik

A munkaviszony egy tartós bizalmi jellegű kapcsolat. Többek között erre vezethető vissza a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) azon alapelvi szabálya, miszerint a munkavállalónak a munkahelyén kívül, a magánéletében is figyelemmel kell lennie magatartására. A munkaidőn kívül tanúsított magatartás szempontjából a betöltött munkakör és a munkáltató jellege kiemelt jelentőséggel bír. Így másként ítéljük meg, ha erejét fitogtatva a kocsmában egy segédmunkás verekszik és másként, ha egy vezérigazgató teszi ugyanezt. Általában véve nem alapozza meg a jogviszony megszüntetését, ha egy irodai asszisztens a közösségi oldalon szexuális tartalmú képeket posztol magáról, ellenben azzal az eljárással, ha ugyanezt egy pedagógus teszi meg. Az egyes esetek megítélését az egyre bővülő bírósági gyakorlat segíti. Jelen cikk két jogeset lényegét ismerteti.

Az Mt. 8. § (2) bekezdése szerint a munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.

A munkavállaló magatartása korlátozható, feltéve, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról, továbbá szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményekről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatni kell. A 8. § (3) bekezdés pedig már konkrétan a vélemény-nyilvánítás jogával kapcsolatban mondja ki azt, hogy az nem gyakorolható a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon.

Míg a közszférában foglalkoztatottak tekintetében a munkahelyen kívüli magatartás korlátozott, így a kormánytisztviselő, köztisztviselő, közalkalmazott nem folytathat az adott jogviszonyhoz méltatlan tevékenységet, addig az Mt. általános jelleggel tiltja az ilyen jellegű magatartást. Azaz meghatározott munkakört betöltő személyek munkaidőn kívüli magatartása is alkalmas lehet a munkáltató megítélésének kialakításában. Különösen a közösségi vagy bármely más médiában gyakoriak az elhamarkodott kijelentések, miközben erre fokozottan kellene ügyelni. Ha ugyanis ezek alkalmasak a munkáltató fent meghatározott érdekeinek veszélyeztetésére, akkor azért a munkavállaló felelősségre vonható.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, korlátozható-e a vélemény-nyilvánítás szabadsága, valamint választ kaphat arra a kérdésre, hogy hasznosítható-e a munkáltatónál szerzett tapasztalat a munkavállaló saját internetes oldalán.