hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Zavarok a munkaidő-beosztás területén

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

Kötetlen munkarend vagy rugalmas munkaidő-beosztás? A gyakorlatban elterjedt az ún. rugalmas munkaidő-beosztás alkalmazása, amelyet a törvény nem ismer. Ismeri viszont a kötetlen munkarendet, melyben a munkáltató számos alapvető kötelezettségétől mentesül, ezért nem véletlen a népszerűsége. E munkarend szabályai ugyanakkor komoly félreértésekre is alkalmat adnak és nagy a visszaélések lehetősége is, így feltétlenül érdemes a határok pontos vizsgálata.

A munkáltató alapvető joga és kötelezettsége a munkaidő beosztása, amire kiterjedt szabályrendszer vonatkozik. A munkaidőt első lépésben a munkáltatónak be kell osztania. Ezt követően erről a munkavállalót írásban, megfelelő határidővel, előzetesen tájékoztatnia kell. Ezen felül a munkáltató kötelezettsége a munkaidő-nyilvántartás naprakész vezetése is, melyből a beosztott rendes és rendkívüli munkaidőnek és a pihenőidőnek egyértelműen megállapíthatónak kell lennie.

A munkaidő-beosztás jogának teljes átengedése a kötetlen munkarend

A munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.) 96. § (2) bekezdése alapján a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötetlen munkarend).

Az átengedésnek kifejezettnek és teljesnek kell lennie. A törvény így 2014. január 1. napjával megszüntette a felek között megosztott munkaidő-beosztással kapcsolatos jogalkalmazói bizonytalanságot (EBH2009. 2070.).

A munkáltató írásbeli aktusán túlmenően a kötetlen munkarend szabályait kell alkalmazni továbbá vezető állású munkavállaló, valamint munkakörmegosztás esetében a törvény alapján, illetve eltérő megállapodás hiányában ezen szabályok alkalmazandóak a távmunkavégzésre és a bedolgozói munkaviszonyra is.

Kötetlen munkarend esetén nem kell alkalmazni a munkaidőkeretre, munkaidő-beosztásra, vasárnapi és munkaszüneti napi munkaidő-beosztásra, munkaközi szünetre, napi és heti pihenőidőre, rendkívüli munkaidőre, ügyeletre, készenlétre, rendes és rendkívüli munkaidőre, illetve a készenlét nyilvántartására vonatkozó szabályokat (a szabadságot azonban nyilván kell tartani), azaz nem érvényesül a munkavállaló munkaidejének munkáltató általi ellenőrzése, beosztása.

Éppen ez az a szabályozási pont, amely a félreértésekre, visszaélésekre, jogvitákra lehetőséget ad.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, hogyan próbálja tisztázni a kereteket eseti döntésében a Kúria, valamint hogy minek minősül a törzsidő-peremidő konstrukció, azaz a rugalmas munkaidő-beosztás!

A teljes cikkhez előfizetőink illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A HVG Munkajog 2017 konferenciáján első kézből tudhat meg mindent a legfrissebb változásokról, dr. Pál Lajos tolmácsolásában! A részletekért kattintson.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Autóbérlés 3. országbelinek

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink