További témák

Várandós kölcsönzött munkavállaló védettsége és jogai

  • Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

A munkaerő-kölcsönzés atipikus foglalkoztatási forma, emiatt sokan nincsenek tisztában azokkal a jogokkal, amelyek bizonyos esetekben megilletik őket. Ilyen eset lehet például a várandósság, amely során nem árt ébernek lenni, mit lép a kölcsönvevő, illetve a kölcsönbeadó a várandósság bejelentése után.

A munkaerő-kölcsönzés fő atipikusságát az adja, hogy nemcsak egy munkavállaló és egy munkáltató szerepel a jogviszonyban, hanem jelen van a kölcsönzött munkavállaló mellett egy kölcsönvevő és egy kölcsönbeadó is. Így jön létre a kikölcsönzés, amely a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 214. paragrafus (1) e) szerint a munkavállaló által a kölcsönvevő részére történő munkavégzést jelenti.

Várandósság esetén felmerül az első kérdés, kinek jelentse be a munkavállaló a tényt, hogy babát vár, illetve, hogy be kell-e azt jelentenie. A bejelentés, csakúgy, mint hagyományos esetben, nem kötelező, azonban célszerű, hiszen a felmondási védelem akkor él, ha a munkáltató tudomást szerez a várandósságról, annak ismeretében tudja elengedni például a munkavállalót a kötelező orvosi vizsgálatokra is. A kölcsönzött munkavállaló ugyanúgy mentesül a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól (55. § (1) bekezdés c) pont) a kötelező orvosi vizsgálat idejére, mint a hagyományos foglalkoztatási keretek között dolgozók.

A bejelentésre jogi megkötés nincs, mivel nem kötelező maga a bejelentés sem, azonban a jövő szempontjából érdemes a következőket figyelembe venni: a kölcsönzött munkavállaló munkáltatója a kölcsönbeadó, a munkaviszony a kölcsönbeadónál áll fenn. Így az mindenképpen fontos, hogy a várandósság egy pontján a kölcsönbeadónak jelezni kell, meddig fog dolgozni a munkavállaló, meddig lehet rá számítani. Az atipikusság, és egy esetleges jövőbeni folytatás miatt érdemes minél hamarabb megbeszélni a kölcsönvevővel is, meddig tervez dolgozni a munkavállaló. Hiába ugyanis a kölcsönbeadó a munkáltató, a munkát mégis a kölcsönvevőnél végzi a munkavállaló, így ott számítanak a legjobban rá, ott terveznek vele az adott munkakörben. A bejelentést tehát mindkét helyen célszerű megtenni, így a kölcsönzött munkavállalót is megilleti a felmondási védelem, valamint a kötelező orvosi vizsgálatra is el kell, hogy engedje a kölcsönvevő.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, mi a helyzet akkor, ha a kölcsönvevő nem szeretné, vagy nem tudja tovább foglalkoztatni a várandós munkavállalót.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Munkavállaló, aki a távollétét nem igazolta

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szabadság számítása gyed alatt

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

2019 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X