Trükkök munkaviszonyban, amelyekkel nem érdemes megpróbálni kijátszani a szabályokat

Megosztás Tetszik

Gyakran megkísérlik a munkavégzésre szerződő felek kijátszani a hatályos szabályozást egyoldalú vagy kölcsönös előnyök érdekében, a következményekkel azonban nincsenek tisztában. Cikkünkben a jogsértések legjellemzőbb eseteit mutatjuk be.

Leplezett szándék

A munka törvénykönyve akként rendelkezik, hogy semmisnek kell tekinteni a munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével létrejött megállapodást. Ilyennek tekintette a bíróság azt az esetet, amikor a munkáltató a háromhónapos próbaidő lejárta előtt a munkaviszonyt határozott idejűvé módosította, majd pedig a betegeskedő munkavállaló munkaviszonyát nem hosszabbította meg. A munkavállaló munkaügyi bíróságon vitatta a munkaviszony megszűnésének jogszerűségét. A bíróság megállapította, hogy a munkaszerződés módosításának célja a próbaidő szabályainak kijátszása volt, így semmisnek minősül. A semmis megállapodásra tekintettel a bíróság a munkaviszonyt határozatlan időtartamúnak tekintette, a szerződést a munkáltató jogszerű felmondás mellőzésével, jogellenesen mondta fel.

Jó erkölcsbe ütköző megállapodások

Az Mt. 27. paragrafusa alapján semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre, illetve nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik. A jó erkölcs a társadalmi közmegegyezés visszatükröződése, mely egy általános értékítélet, és mint ilyen, független a munkáltató és a munkavállaló érdeksérelmétől. A jó erkölcsbe ütközést a szerződéskötés állapotában kell vizsgálni, illetve a jogügylet tartalmilag, valamint joghatását tekintve is ütközhet jó erkölcsbe.

Jó erkölcsbe ütközőnek értékelte a bíróság például azt az esetet, amikor a munkáltatói jog gyakorlója a házastársával olyan versenytilalmi megállapodás megkötését engedélyezte, amelyik kizárólag a munkavállaló számára volt előnyös (Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.20.979/2018/7.). Egy másik esetben azt mondta ki a bíróság, hogy a várható és időben közelgő munkaviszony-megszüntetéshez kötődő juttatások nagymértékű emelése jogszerű indok nélkül a társadalom általánosan elfogadott erkölcsi felfogása szerint kirívóan méltánytalan. Az általánosan elfogadott erkölcsi normákat nyilvánvalóan sérti, tehát ez a szerződéses kikötés a jó erkölcsbe ütközik (Kúria Mfv. I. 10.369/2017.).

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben további, bírósági ítéletekkel is alátámasztott kerülendő magatartási, szerződési formákat ismerhet meg!