hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Pótlék szombat-vasárnapi rendkívüli munkára

  • adozona.hu
1

Milyen szabályokat kell követni, ha a vállalkozás munkavállalóját, alkalmi munkavállalóját szombat-vasárnapi munkára osztja be? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

Olvasónk a következőkben sorolta kérdéseit: „1. Építőipari vállalkozás heti 40 órás foglalkoztatásra irányuló munkaszerződés szerinti munkavállalóinak túlmunka címén szombaton és vasárnap rendel el rendkívüli munkavégzést. Értelmezésünk szerint ezen munkaidőre 100 százalékos bérpótlék jár a munkavállalónak. Mire kell még ügyelni a túlóra elrendelésével kapcsolatban? 2. Építőipari vállalkozás alkalmi munkavállalókat alkalmaz szombaton és vasárnap. Az alkalmi munkavállalók részére a díjazásra, illetve az alkalmazásra tekintettel van-e valamilyen sajátos előírás, korlátozza-e az alkalmi munkavállalók szombati és vasárnapi foglalkoztatását valamilyen szabályozás?”

Hajdu-Dudás Mária szintén pontokba szedte válaszát.

1. Helyesen értelmezik a törvényt, az Mt. 143. § (4) bekezdése szerint a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100 százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50 százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít – írta szakértőnk.

Ha például a munkavállalónak a munkaidő-beosztása szerint nem kell dolgoznia szombaton, de a munkáltató erre a napra túlmunkát rendel el, 100 százalék mértékű pótlékra jogosult. Ez a heti 40 órán felüli munkaidő lesz, és mivel a pihenőnapján kell bemennie a munkavállalónak, a fentiek szerint jogosult díjazásra. Azonban ha például hétfőn 17 óra helyett 18 óráig kell maradnia, az 1 óra rendkívüli munkavégzés tartamára 50 százalékos mértékű bérpótlékra jogosult.

A rendkívüli munkaidőben történő teljesítés ellenértéke a többletdíjazás, mely a munkavállalót a rendes munkabérén felül illeti meg, azaz jogosult minden olyan díjazásra, mely őt a rendes munkaidőben való munkavégzés esetében megilletné.

Szakértőnk megjegyezte, hogy a szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár. A szabadidőt vagy a heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban kell kiadni (egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig, munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni).

Amire ügyelni kell: az Mt. éves rendkívüli munkaidő korlátot állít fel: teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre. arányosan kell alkalmazni ezt a szabályt. Kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.

Az elrendelés folyamán vizsgálni kell a munkavállaló körülményeit annak érdekében, hogy a rendkívüli munkavégzés ne okozzon aránytalan sérelmet. Éppen ezért rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig, a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor, a fiatal munkavállaló számára, illetve a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára – gyermeke hároméves korától négyéves koráig.

2. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a szombati és vasárnapi munkavégzés nem korlátozott.

A díjazás során az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén 87 százaléka jár.

Alkalmazható az Mt. 145. §-a, miszerint nem kell bérpótlékot fizetni, ha a munkavállaló munkaszerződésben rögzített alapbére már ellentételezi az egyébként pótlékfizetésre alapot adó speciális munkavégzési körülményeket (ilyen megállapodás nem köthető a rendkívüli munkaidőre és a készenlétre járó pótlékok esetén).

Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén is jogosult – a feltételek teljesülése esetén – a munkavállaló az Mt. szerinti bérpótlékokra.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (1)
Attika00000000000

Az a kérdésem hogy egy hónapba hány szombatot rendelhet el kötelezővé a munkáltató.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ingatlanbérlet, rezsi elszámolása

Nagy Norbert

adószakértő

Egyesület végelszámolásának nyomtatványai II.

Pölöskei Pálné

adószakértő

Táppénzjogosultság vége

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
hirdetÉs