hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Pótlék szombat-vasárnapi rendkívüli munkára

  • adozona.hu
1

Milyen szabályokat kell követni, ha a vállalkozás munkavállalóját, alkalmi munkavállalóját szombat-vasárnapi munkára osztja be? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

Olvasónk a következőkben sorolta kérdéseit: „1. Építőipari vállalkozás heti 40 órás foglalkoztatásra irányuló munkaszerződés szerinti munkavállalóinak túlmunka címén szombaton és vasárnap rendel el rendkívüli munkavégzést. Értelmezésünk szerint ezen munkaidőre 100 százalékos bérpótlék jár a munkavállalónak. Mire kell még ügyelni a túlóra elrendelésével kapcsolatban? 2. Építőipari vállalkozás alkalmi munkavállalókat alkalmaz szombaton és vasárnap. Az alkalmi munkavállalók részére a díjazásra, illetve az alkalmazásra tekintettel van-e valamilyen sajátos előírás, korlátozza-e az alkalmi munkavállalók szombati és vasárnapi foglalkoztatását valamilyen szabályozás?”

Hajdu-Dudás Mária szintén pontokba szedte válaszát.

1. Helyesen értelmezik a törvényt, az Mt. 143. § (4) bekezdése szerint a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100 százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50 százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít – írta szakértőnk.

Ha például a munkavállalónak a munkaidő-beosztása szerint nem kell dolgoznia szombaton, de a munkáltató erre a napra túlmunkát rendel el, 100 százalék mértékű pótlékra jogosult. Ez a heti 40 órán felüli munkaidő lesz, és mivel a pihenőnapján kell bemennie a munkavállalónak, a fentiek szerint jogosult díjazásra. Azonban ha például hétfőn 17 óra helyett 18 óráig kell maradnia, az 1 óra rendkívüli munkavégzés tartamára 50 százalékos mértékű bérpótlékra jogosult.

A rendkívüli munkaidőben történő teljesítés ellenértéke a többletdíjazás, mely a munkavállalót a rendes munkabérén felül illeti meg, azaz jogosult minden olyan díjazásra, mely őt a rendes munkaidőben való munkavégzés esetében megilletné.

Szakértőnk megjegyezte, hogy a szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár. A szabadidőt vagy a heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban kell kiadni (egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig, munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni).

Amire ügyelni kell: az Mt. éves rendkívüli munkaidő korlátot állít fel: teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre. arányosan kell alkalmazni ezt a szabályt. Kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.

Az elrendelés folyamán vizsgálni kell a munkavállaló körülményeit annak érdekében, hogy a rendkívüli munkavégzés ne okozzon aránytalan sérelmet. Éppen ezért rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig, a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor, a fiatal munkavállaló számára, illetve a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára – gyermeke hároméves korától négyéves koráig.

2. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a szombati és vasárnapi munkavégzés nem korlátozott.

A díjazás során az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén 87 százaléka jár.

Alkalmazható az Mt. 145. §-a, miszerint nem kell bérpótlékot fizetni, ha a munkavállaló munkaszerződésben rögzített alapbére már ellentételezi az egyébként pótlékfizetésre alapot adó speciális munkavégzési körülményeket (ilyen megállapodás nem köthető a rendkívüli munkaidőre és a készenlétre járó pótlékok esetén).

Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén is jogosult – a feltételek teljesülése esetén – a munkavállaló az Mt. szerinti bérpótlékokra.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)
Attika00000000000

Az a kérdésem hogy egy hónapba hány szombatot rendelhet el kötelezővé a munkáltató.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Próbaidő ugyanannál a munkáltatónál másik munkakörben

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Munkaidő-nyilvántartás elektronikusan

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyesületi tag bejelentése

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink