hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Órákat utazik a munkavégzés helyszínére? Ez számít munkaidőnek

  • adozona.hu

Mikor számít bele az utazási idő a munkaidőbe? – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász szakértőnk válaszolt.

Dolgozóink alkalmanként vidékre mennek javítási munkákat végezni. Van, hogy 5-7 órát utaznak és utána kezdik a munkát. A kérdésem az, hogy az utazási idő után végzett munkaórát (8 óra) milyen bérrel kell elszámolni, az utazási idő beleszámít a munkaórákba vagy sem?

Önmagában a munkába járás nem minősül munkaidőnek. A munka törvénykönyve (Mt.) 86. paragrafus (1) bekezdése szerint ugyanis munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama. A (2) bekezdés szerint előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni.

Az utazási idő nem része a munkaidőnek, erre az időszakra a munkavállaló munkabérre sem jogosult.

Más a helyzet abban az esetben, amikor a dolgozónak nem a lakó- vagy tartózkodási helye és a munkaszerződés szerinti tényleges munkavégzés helye között kell utaznia, hanem adott napon a munkahelyéről át kell mennie a cég telephelyére, vagy akár a szomszédos városba egy egyeztetésre. Ilyenkor az utazással töltött idő a munkaidő részét képezi (tehát az utazással töltött idő beleszámít a munkaidőbe). Ennek megfelelően a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőn felül végzett munka túlmunkának minősül, így arra az időtartamra 50 százalékos bérpótlék vagy – a felek megállapodása alapján – szabadidő jár.

A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel (Mt. 51. paragrafus (2) bekezdés).

A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló élelmezési költségtérítéséről szóló 278/2005. (XII. 20.) kormányrendelet szerint a kiküldetésben lévő munkavállalónak az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (napidíj) jár. A napidíj számlával (egyszerűsített számlával) igazolt összegként vagy költségátalányként számolható el.

Átalányként a munkavállalót legalább napi 500 forint napidíj illeti meg. A rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak a munkáltató havi átalányt állapíthat meg. Ennek összegét az egy napra megállapított napidíjátalány és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni.

Nem számolható el napidíj, ha a távollét időtartama a 6 órát nem éri el, valamint ha a munkáltató a munkavállaló élelmezését a kiküldetés helyén biztosítja. Szálloda igénybevétele esetén, amennyiben a szállodaköltség a kötelező reggeli árát tartalmazza, a napidíj összegét 20 százalékkal csökkenteni kell.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink