A cigi és a munkahelyi betegség: miért felel a dolgozó és a munkaadó?

Megosztás Tetszik

Mennyiben felelős a munkáltató a munkavégzésből adódó egészségkárosodásért, és mennyiben járul hozzá a munkavállaló a foglalkozási megbetegedésekért, ha az egészségre káros szenvedélyeknek hódol (például dohányzik)? A mostanában ebben a tárgyban születő bírósági ítéletek még a korábban hatályos munka törvénykönyve szabályrendszerére épülnek. Cikkünkben bemutatunk egy konkrét Kúria-döntést, és vázoljuk, hogy a három évvel ezelőtt hatályba lépett új Mt. hogyan rendelkezik a munkáltatói, illetve a munkavállalói felelősségről.

A 2012. július 1. napjával hatályba lépő munka törvénykönyve több tekintetben eltér a korábbi törvénytől. Az eltérés megjelenik alapelvi szinten (hátrányos eltérés megengedése a törvénytől), valamint a fogalomkészletben is. Az új törvény számos, eddig nem létező fogalmat használ (méltányos mérlegelés, ellenőrzési kör), melyek pontos tartalma, kontúrjai nem kivehetők. Hiányos a joggyakorlat is, mely számos kérdésben gátolja a tisztánlátást.

Tovább fokozza a problémát az, hogy 2014. március 15. napjával új Ptk. is hatályba lépett, mely az új Mt. koncepciójának megfelelően a munkajogban is közvetlenül alkalmazandó. Ennek megfelelően átalakult a kárfelelősség szabályrendszere is.

Sajnálatos módon a Kúriánál jelenleg még nincsenek olyan ügyek, melyek az új Mt.-vel kapcsolatosak, így a tisztánlátás még sokáig váratni fog magára. Az alábbiakban bemutatott jogeset is az 1992. évi XXII. törvényre épül.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben bemutatunk egy témába vágó kérdésben hozott Kúria-döntést, és részletezzük az új Mt. hatályba lépésével megváltozott kárfelelősségi szabályokat.

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.