Kölcsönzött munkavállalók – egyre nagyobb kör érintett

Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

2019.07.12., 06:15 Frissítve: 2019.07.11., 17:51

Tetszik

A legutóbbi kötelező adatszolgáltatás szerint ma Magyarországon több mint 800 munkaerő-kölcsönző cég működik és több mint 150 000 fő munkavállaló dolgozott hosszabb-rövidebb ideig kölcsönzött munkavállalóként. Ez a 2017-es adat több mint 30 százalékkal magasabb, mint az előző évben, és várhatóan a 2018-as év statisztikái is hasonlóak lesznek. Egyre többen dolgoznak tehát kölcsönzötti státuszban az országban.

A munkaerő-kölcsönzés szabályairól a munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) XVI. fejezete rendelkezik. A munkaerő-kölcsönzés az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó ellenérték fejében munkavégzésre ideiglenesen átengedi (kölcsönzés) a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót a kölcsönvevőnek. Ez a foglalkoztatási forma tehát háromszereplős: foglalkoztatói oldalról beszélhetünk kölcsönbeadóról és kölcsönvevőről, illetve a kölcsönzött munkavállalóról.

Kölcsönbeadó az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót a kölcsönvevő irányítása alatt munkavégzésre, a kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi. Kölcsönvevő pedig az a munkáltató, amelynek irányítása alatt a munkavállaló ideiglenesen munkát végez.

A kölcsönbeadóval kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót nevezzük kölcsönzött munkavállalónak – vele szemben a kikölcsönzés alatt a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolja. A kikölcsönzés pedig nem más, mint a munkavállaló által a kölcsönvevő részére történő munkavégzés.

A kölcsönzés ideiglenes foglalkoztatás, tehát nem lehet célja az állandó foglalkoztatás kiváltása. A jogszabály rendelkezik arról, hogy meddig, milyen időtartamban lehet valakit kölcsönzött munkavállalóként foglalkoztatni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen hosszan tarthat a kikölcsönzés, valamint, hogy mikor kihez fordulhat a munkavállaló kötelező jelleggel, és melyek azok a területek, amelyekről szabadon dönthet a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.