További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Minimálbér – nettóban ezt az összeget javasolják a szakszervezetek

  • MTI

A minimálbér nettó értékének a következő években el kell érnie, illetve meg kell haladnia a 117 ezer forintot – mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

A szakszervezeti vezető megjegyezte, hogy béremelési javaslatuknál a társadalmi minimum értéket vették alapul, amelyet a Policy Agenda idén első alkalommal publikált.

Kiss Ambrus politológus, a Policy Agenda vezető elemzője elmondta, a társadalmi minimum az az érték, amelyből a háztartások finanszírozni tudják a legalapvetőbb kiadásaikat, ezen felül a kisebb összegű váratlan kiadásaik fedezésére (háztartásigép-csere, táppénzből adódó jövedelem kiesés) is képesek bevételeik átcsoportosításával. Az elemző közölte, a társadalmi minimum érték kiszámításánál a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) háztartások költségvetési kiadásaira vonatkozó adatait és a saját számítású létminimumértékeket vették alapul. Ezek alapján 2017-ben az egy személyből álló háztartás társadalmi minimum értéke 117 720 forint volt, egy aktív korú háztartás két felnőtt és két gyermek esetében pedig 341 388 forint. Kiss Ambrus szerint tavaly a lakosság 53 százaléka élt olyan háztartásban, ahol nem érte el a társadalmi minimumot a jövedelmi szint. Településtípusokra lebontva a fővárosban élők 33 százaléka, a községekben élőknek viszont már 65 százaléka élt a társadalmi minimum alatt. Az elemző felidézte, hogy a társadalmi minimum fogalmát 1990-1991-ben egy parlamenti albizottságban dolgozták ki. Kordás László kiemelte, a MASZSZ a béremelés mellett az alacsony bérkategóriába tartozóknál a személyi jövedelemadó (szja) csökkentését is kezdeményezi majd, a szakszervezet célja, hogy esetükben az szja 9 százalékra mérséklődjön.

Ehhez kapcsolódóan szólt arról is, hogy kezdeményezik a bértárgyalások mielőbbi elindítását, hogy a kormány a jövő évi költségvetéssel és az adótörvényekkel egy időben tudja tárgyalni a szakszervezetekkel a 2019. január 1-jén életbe lépő minimálbért, illetve garantált bérminimumot. A szakszervezeti vezető szerint erre azért van szükség, mert a 2016 novemberében aláírt hatéves adó és bérmegállapodás csupán az első két évre tartalmazott béremelést, ezért a bérek kérdésével idén is foglalkozni kell.

A sajtótájékoztatón bemutatták a Policy Agenda által harmadik alkalommal publikált létminimum-számítást is. Kordás László felidézte, hogy a MASZSZ a Policy Agendával együttműködve azért vállalta a létminimum számítását, mert 2015-ben a Központi Statisztikai Hivatal úgy döntött, nem publikálja többé ezt a mutatót. A felmérést a Policy Agenda a KSH korábbi módszertana alapján készítette, a kutatás elkészítését a Friedrich Ebert Alapítvány támogatta. Magyarországon a lakosság 30 százaléka élt 2017-ben a létminimum alatt, ez az arány az előző év azonos időszakához képest 6 százalékpontos javulást mutat, ami nagy részben a hatéves adó és bérmegállapodásnak köszönhető – mondta Kiss Ambrus. Hozzátette: számításaik szerint 2017-ben Magyarországon egy személyre számítva 90 450 forint volt a létminimum összege, míg a kétkeresős és két gyermeket nevelő háztartásnál 262 305 forint.

Településtípusokra lebontva az adatok azt mutatják, hogy Budapesten az emberek 15 százaléka élt olyan háztartásban, amely nem érte el a létminimum szintjét, a megyei jogú városoknál ez az arány 21 százalékra, a városokban, illetve a falvakban 33, illetve 40 százalékra emelkedett – ismertette az elemző.

Kiss Ambrus a létminimum környékén élő családok bevételeinek megoszlásáról elmondta, hogy keresetük 31 százalékát élelmiszerre költik, lakásfenntartásra bevételeik 22 százalékát, ruházatra pedig 3 százalékát fordítják.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő a szolgáltatáscsomagra, akkor garantáltan kap nyári pihenéséhez egy HVG Extra magazincsomagot, és a sorsoláson is részt vesz, ahol Presser Gábor koncertjére nyerhet két jegyet. Az akció feltételei a 2018. június 18-tól 2018. augusztus 22-ig megrendelt, és 2018. augusztus 31-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Számlázás elévült időszakra bírósági ítélet alapján

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Idegen ingatlanon végzett beruházás

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Ingatlan bejelentése és számviteli elszámolása II.

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

2018 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X