adozona.hu
Kúriai határozat a készenléti jellegű munkakörben elrendelhető munkaidőről
//adozona.hu/munkajog/Kuriai_hatarozat_a_keszenleti_jellegu_munka_5UTM31
Kúriai határozat a készenléti jellegű munkakörben elrendelhető munkaidőről
Készenléti jellegű munkakörben a napi munkaidő 12 órára, a beosztás szerinti munkaidő pedig 24 órára emelhető. Ezen szabály értelmezéséből ered a következő, 2022-ben lezárt jogvita, melyet az alábbiakban mutatunk be.
Az egyik közalkalmazott 2011. március 29-étől, a másik pedig 2004. november 26-ától állt közalkalmazotti jogviszonyban, biztonsági őr munkakörben. Mindketten a rendészeti csoportban, folyamatos munkarendben, készenléti jellegű munkát végeztek.
Kinevezési okiratuk a havi 240 órás munkaidőkeret mellett azt tartalmazta, hogy a napi munkaidő 11,08 óra. 2018. június 1-jéig 24/48 órás munkarendben végezték munkájukat, minden 24 óra munkavégzést 48 óra pihenőidő követett. A munkáltató ezt később 12 órás szolgálatra, illetve havi 174 órás munkaidőre változtatta. A két érintett ezt elfogadhatatlannak tartotta, így közalkalmazotti jogviszonyukat rendkívüli lemondással megszüntették.
Arra hivatkoztak, hogy jogi tájékoztatás során vált számukra világossá, hogy a korábbi munkarend alapján a heti 40 órát meghaladó munkavégzésük rendkívüli munkaidőben végzett munkának minősül, függetlenül a 240 órás munkaidőkeretre vonatkozó rendelkezéstől. Tekintettel arra, hogy a munkáltató a napi 8 órán felüli munkavégzéshez kapcsolódóan, évekre visszamenőleg nem fizette ki a rendkívüli munkavégzés díjazását, ez az eljárás 8 év alatt több millió forintnyi ki nem fizetett munkabért eredményezett, ezért az ezzel kapcsolatos el nem évült igényüket érvényesíteni kívánják. A munkavállalók azzal érveltek, hogy a munkáltató egyoldalúan, hozzájárulásuk nélkül változtatta meg a munkarendet, csökkentette a kötelező 240 óra munkavégzést 174 órára, elismerve azt, hogy korábban rendkívüli munkaidőben munkát végeztek, és az elmúlt három évben közel 2536 óra rendkívüli munkaidejük keletkezett. A munkáltató lényeges kötelezettségszegést követett el azzal, hogy egyoldalúan módosította kinevezésüket, ezért jogszerűen éltek a rendkívüli lemondás eszközével.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogyan és milyen érvek alapján hozta meg döntését a Kúria.
Hozzászólások (0)