hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Közalkalmazott rendkívüli lemondása tárgyában döntött a Kúria

  • adozona.hu

A perbeli esetben a felek egybehangzó szándékát bár két okirat tartalmazta, azok egyező tartalmára figyelemmel a felperes közalkalmazotti jogviszonya megszűnt.

A döntés elvi tartalma

I. Az Mt. 31. § felhatalmazása alapján alkalmazandó Ptk. 6:70. § (2) bekezdése szerint a szerződést írásba foglaltnak kell tekinteni akkor is, ha nem ugyanaz az okirat tartalmazza valamennyi fél nyilatkozatát, hanem a szerződő felek külön okiratba foglalt jognyilatkozatai együttesen tartalmazzák a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítását.

II. Az Mt. 15. § (4) bekezdése szerint az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel válik hatályossá, és – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – csak a címzett hozzájárulásával módosítható vagy vonható vissza.

A felperes közalkalmazotti jogviszonyban állt az alperessel. A felperes 2018. szeptember 11-én kelt és 13-án közölt rendkívüli lemondással a közalkalmazotti jogviszonyát megszüntette. Az indokolásban foglaltak szerint vitatta, hogy a közalkalmazotti jogviszonya korábban közös megegyezéssel megszűnt, mivel soha nem írt alá közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló iratot, ezért sérelmezte, hogy szeptember 3-án a tagintézmény vezetője a teljes tanári kar előtt rendkívül kínos és megalázó helyzetbe hozta, amikor nem engedte, hogy részt vegyen az értekezleten. A felperes keresetében felmentési időre járó távolléti díj, valamint hathavi távolléti díjnak megfelelő végkielégítés kétszeresének megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes viszontkeresetet terjesztett elő a rendkívüli lemondás jogellenessége miatt, és kéthavi távolléti díjnak megfelelő összeg megfizetésére kérte kötelezni a felperes.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest, hogy a rendkívüli lemondás jogellenességére figyelemmel fizessen meg az alperesnek 621 180 forint közalkalmazotti lemondás esetén irányadó lemondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget. A felperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Kellő alap nélkül állította a felperes, hogy az alperessel fennállt közalkalmazotti jogviszony 2018. augusztus 31-ével nem került közös megegyezéssel megszüntetésre. Jogszerűen fejtette ki a másodfokú bíróság, hogy az ilyen tartalmú megállapodás a közalkalmazotti jogviszonyban a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre. A megállapodást, ha írásba kell foglalni, módosítani vagy megszüntetni csak írásban lehet. Ennek megfelelően a felek közös megegyezéssel írásban szüntethették meg a közöttük fennállt közalkalmazotti jogviszonyt. A szerződést írásba foglaltnak kell tekinteni akkor is, ha nem ugyanaz az okirat tartalmazza valamennyi fél nyilatkozatát, hanem a szerződő felek külön okiratba foglalt jognyilatkozatai együttesen tartalmazzák a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítását.

Ennek megfelelően a felek közötti közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére vonatkozó megállapodás nem csak akkor jön létre, ha az arra vonatkozó okiratot mindkét fél aláírja, hanem akkor is, ha a felperes, mint közalkalmazott írásba foglalt és közölt ajánlatát a nyilatkozatban foglalt tartalomnak megfelelően az ajánlati kötöttség fennállta alatt, 2018. augusztus 31-éig a munkáltató változatlan feltételekkel elfogadja [Ptk. 6:66. §, 6:69. § (1) bekezdés].

A perbeli esetben a felek egybehangzó szándékát bár két okirat tartalmazta, azok egyező tartalmára figyelemmel a felperes közalkalmazotti jogviszonya 2018. augusztus 31-én megszűnt, ennek megfelelően jogszabályi kötelezettségének eleget téve intézkedett az alperes ezen tényeknek a hatósághoz történő bejelentéséről. Bár a felperes közvetlen felettesével tárgyalt a későbbi óraadóként történő foglalkoztatásáról, ezt a feltételt a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére irányuló ajánlat nem tartalmazta, arról a munkáltatói jogkör gyakorlójának nem volt tudomása, a fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti [Mt. 28. § (6) bekezdés].

Az Mt. 15. § (4) bekezdése szerint az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel válik hatályossá, és – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – csak a címzett hozzájárulásával módosítható vagy vonható vissza. A perbeli esetben a felperes a jogviszony megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatát a 2018. szeptember 1-jei keltű és 2018. szeptember 3-án közölt levelének tartalma szerint visszavonta. Arra hivatkozott, hogy a közalkalmazotti jogviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló nyilatkozatot azon ígéretre figyelemmel tette, hogy óraadóként kívánják tovább foglalkoztatni, amennyiben ez nem valósul meg, úgy továbbra is fenn kívánja tartani jogviszonyát. A munkáltató a fent idézett jogszabályi rendelkezés alapján elfogadta a felperes korábbi jognyilatkozatát visszavonó kérelmét, és ennek tartalma szerint intézkedett a közalkalmazotti jogviszony jogfolytonos helyreállítása iránt. Mindezekre figyelemmel a felperes kérésének eleget téve a közalkalmazotti jogviszony helyreállításra került, így jogszerűen szólította fel a munkáltatói jogkör gyakorlója a felperest 2018. szeptember 5-én arra, hogy haladéktalanul álljon munkába vagy a munkavégzésben történő akadályoztatását jelezze. Ennek megfelelően a felperes állításával ellentétben nem sérült a Kjt. 21. § (1) bekezdése.

A Kjt. 29. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít a közalkalmazott számára arra, hogy rendkívüli lemondással szüntesse meg közalkalmazotti jogviszonyát abban az esetben, ha a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettség szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Vita esetén a rendkívüli lemondás indokának valóságát és okszerűségét a közalkalmazottnak kell bizonyítania [Pp. 265. § (1) bekezdés].

A perbeli esetben a felperes e kötelezettségének nem tudott eleget tenni, nem tudta bizonyítani azt, hogy a Kjt. 29. § (1) bekezdésben rögzített feltételek adott esetben fennálltak. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Tájékoztató az Mfv.X.10070/2020. számú határozatról.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ingatlanértékesítés áfája

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Családi gazdálkodó tételes költségelszámolása 2022-ben.

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Őcsg bevétele

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 november
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
hirdetÉs