Kötetlen munkaidő-beosztás: ezekre a szempontokra figyeljen!

Megosztás Tetszik

Egyre több szektor jellemzője a munkaerő-hiány, mely sok esetben a munkajogi szabályok rugalmas értelmezésére ösztönzi a munkáltatókat, különösképpen a munka- és pihenőidő szabályaival összefüggésben. Ennek két fő területe a kötetlen munkaidő-beosztás, valamint a készenléti jellegű munkakör szabályainak kiterjedt alkalmazása. A pontos szabályok betartására azonban ügyelni kell, hiszen a jogellenes munkaidő-beosztás következményei nem csupán munkaügyi ellenőrzés során köszönhetnek vissza, hanem munkaügyi perekben is, melyre egyre több a példa.

Kötetlen munkarend a munkáltató egyoldalú döntésével

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 96. paragrafusa alapján a munkaidő-beosztás szabályait a munkáltató állapítja meg. Amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget, annak munkajogi következményei is lehetnek. Tekintettel azonban arra, hogy a munkaidő beosztása a munkavállaló jogos érdekeit sértheti, az Mt. számos korlátot állít fel. Ilyen korlátnak minősülnek a napi, heti munkaidőlimitek, a pihenőidő különböző fajtái, illetve az ezeket tanúsító munkaidő-nyilvántartás.

Nem véletlen, hogy a munkáltatók keresik azokat a jogi lehetőségeket, melyek alapján a szabályok egy része alól kivonhatják magukat. A kötetlen munkaidő-beosztás erre kiváló lehetőséget biztosít, hiszen ennek keretében a munkáltató nem csupán a munka- és pihenőidő korlátok jelentős része alól mentesül (például nincs rendkívüli munkavégzés, lásd EBH2009.2070.), de a munkaidő nyilvántartására vonatkozó előírások többsége sem alkalmazandó. Kötetlen munkaidő-beosztás során azonban néhány alapvető szempontot figyelembe kell venni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, mire kell odafigyelniük a munkáltatóknak.

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.