hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Készenlét vagy készenléti jellegű munkakör? Nem mindegy

  • dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász

A készenlét és a készenléti jellegű munkakör hangzásuk alapján mintha egymás szinonimái lennének. Ez azonban nem így van, a hasonlóság csak látszólagos. Jelen cikk célja a két jogintézmény közötti különbség bemutatása.

Készenlét

A készenlét olyan időszakot jelent, amikor a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül a munkáltató rendelkezésére áll, egy általa választott helyen.

A törvény ahhoz képest különbözteti meg az ügyeletet a készenléttől, hogy a munkáltató előírja-e a munkavállaló számára a rendelkezésre állás helyét. Amennyiben előírja, akkor ügyeletről, ha pedig a rendelkezésre állás helyét a munkavállaló maga határozhatja meg, készenlétről beszélünk, azzal, hogy készenlét esetén a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul kell munkavégzésre rendelkezésre állni.

Készenlétről van szó például, ha a karbantartó a napi munkaideje teljesítése után hazamegy, úgy, hogy másnap reggel hat óráig készenlétben van.

A rendelkezésre állás elrendelésére az Mt. 108. § (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell, mely szerint ezt a munkavállaló kérésére írásban kell elrendelni.

További előírás, hogy a rendelkezésre állás tartamát legalább egy héttel korábban és egy hónappal előre kell közölni a munkavállalóval. E körben is érvényesíthető az a kivételes lehetőség, mely szerint a munkáltató az adott napra vonatkozó rendelkezésre állás elrendelését legalább négy nappal korábban módosíthatja, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merült fel. A közlés, illetve a módosítás szóban is megtörténhet, kivéve, ha a munkavállaló írásban kéri az elrendelést.

A törvény szerint 4 órát meghaladó tartamú rendelkezésre állás

› a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása,

› baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása, továbbá

› a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása

érdekében rendelhető el.

A készenlét idejére a munkavállalót alapbére 20%-a illeti meg, kivéve, ha tényleges munkavégzésre is sor kerül. Ez ugyanis munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőnek minősül, amelyre az alapbérén túl 50% túlórapótlék is megilleti a munkavállalót.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a készenléti jellegű munkakörre vontkozó főbb előírásokat!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink