adozona.hu
Írásos megállapodás kellene a túlórázás növeléséhez
//adozona.hu/munkajog/Irasos_megallapodas_kellene_a_tulorazas_nov_3COSO8
Írásos megállapodás kellene a túlórázás növeléséhez
Tetszik
Az éves 250 órán felül további 150 óra rendkívüli munkaidőt, „önként vállalt túlmunkát” csak úgy rendelhet el a munkaadó, ha arra írásbeli megállapodást köt a munkavállalóval – tartalmazza az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága által csütörtökön elfogadott módosító indítvány.
A bizottság kormánypárti tagjai által kezdeményezett módosítással azt is beírnák a munka törvénykönyvébe, hogy a megállapodás munkavállaló általi felmondása nem szolgálhat a munkaviszony munkáltató általi felmondásának alapjául.
További szabály, hogy a munkáltató és a munkavállaló által az elrendelhető rendkívüli munkaidő mértékéről kötött megállapodást a munkáltatónak külön nyilván kell tartania.
A munkaidőkeret továbbra is az eredeti javaslatban szereplő 36 hónap, vagyis 3 év lesz.
Kósa Lajos az ülésen azt mondta, az vezérelte a törvényjavaslat benyújtásakor, hogy ott, ahol munkaszervezési eszközökkel hatékonyságjavulást lehet elérni, tegyék lehetővé, hogy többletmunkával többet keressenek az emberek, ha akarnak. De ez a rendelkezés a munkaerőpiac csak kis szegmensére, az egyenlőtlen munkaterhelés mellett dolgozókra vonatkozik – mutatott rá.
A képviselő a bizottság előtt több szóbeli módosító javaslatot is tett. Ekkor került bele a szövegbe az önként vállalt túlmunka kifejezés is.
Szóban tett javaslatot a politikus arra is, hogy a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával módosíthatja. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja. A szövegből a szakszervezetek kérésére elhagyták azt, hogy a változtatás a munkavállaló hozzájárulásával is történhet – magyarázta.
Varga László (MSZP) a javaslat visszavonását szorgalmazta. Úgy látta, hogy az előterjesztés vállalhatatlan, „vadkapitalista”, a multik érdekét szolgálja. Azon véleményének is hangot adott, hogy a törvényjavaslat általános parlamenti vitáját házszabályellenesen zárták le, ez pedig közjogilag teheti érvénytelenné a jogszabályt.
Jakab Péter (Jobbik), aki „rabszolgahajcsár úrnak” szólította Kósa Lajost, azt mondta, a magyar dolgozót a jövőben orrvérzésig lehet majd dolgoztatni, és előfordulhat, hogy többműszakos munkarendben egy munkavállalónak be kell majd érnie havonta két pihenőnappal. Az ellenzéki politikus szerint a javaslatnak a német multinacionális cégek örülnek.
A vitát nagyon rövidre lehet zárni: el kell dönteniük a kormánypártiaknak, kit képviselnek, a német multikat vagy a magyar dolgozókat – mondta. Hozzátette: ha a magyar dolgozókat képviselik, akkor a javaslatot szét kell tépni – ő maga így is tett – és a kukába kell dobni.
Az elnöklő Bajkai István (Fidesz) azt kérte a képviselőtől, tartózkodjon a minősítő jelzőktől.
Arató Gergely (DK) is a multinacionális cégeket sejtette a törvényjavaslat mögött. Patyomkin megoldásnak nevezte azt, hogy „úgy tesznek, mintha a munkavállaló szabad döntésén múlna a túlmunka vállalása”.
Elmondta, bele lehet írni a munka törvénykönyvébe, hogy nem lehet kirúgni a munkavállalót azért, mert nem vállalja a túlmunkát, de a dolgozó nincs alkuhelyzetben, és majd másra hivatkozva bocsátják el.
Hegedűs Lorántné (Jobbik) szerint mivel egy láthatóan rossz törvényről van szó, nem túlzás annak benyújtóját minősíteni. Ő is úgy látta, hogy nem lehet önkéntességről beszélni a túlmunka elrendelésekor.
Kósa Lajos a vitában elhangzottakra válaszolva elmondta, a munkavállalók és a munkaadók képviselőivel is egyeztetett és a javaslat csak a munkaerőpiac szűk szegmensére, 10-15 százalékára, az egyenlőtlen munkaterhelés mellett dolgozókra vonatkozik. Az eredeti törvényjavaslathoz képest voltak elmozdulások – hangoztatta.
A szakszervezetek kérésére került bele a javaslatba, hogy a munkaidőkeret egyről három évre emeléséhez üzemi tanácsi megállapodás szükséges – részletezte.
Hozzátette: az előterjesztés megfelel az uniós irányelveknek, hiszen azok 416 óra túlmunkát tesznek lehetővé.
Kósa Lajos úgy értékelt, a kollektív szerződés és a munkavállalóval történő megállapodás kettős biztosítékot és erős alkupozíciót jelent.
Kitért arra is: a törvényjavaslat azon részét senki nem kifogásolta, amely minimális szolgáltatási díj bevezetésével biztosítja, hogy a kölcsönzött munkavállalók megkapják a mindenkori minimálbért. Ez 500 ezer embert érint, és a szakszervezetek is támogatták – jelezte.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (1)
Ne legyenek illúzióink. Ha a munkáltató úgy akarja, akkor a munkavállaló vagy aláírja "önként", vagy szedheti a sátorfáját.