További témák

Hosszú hétvége jön: munkavégzés, bérpótlék, szabadság ünnepnapkor

  • dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd

Idén augusztus 10-én dolgozniuk kell az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknak, cserébe augusztus 17-20-a között élvezhetik a négynapos hosszú hétvégét. Áthelyezett munkanapra mikor adható ki szabadság, s hogyan rendelhető el túlóra hat munkanapos héten?

A munkaszüneti napok körüli munkarendet a 6/2018. PM-rendelet határozza meg, amelynek minden munkáltatóra és az általuk általános munkarendben foglalkoztatottakra terjed ki. Azon munkavállalók esetében tehát, akik nem a hagyományos, 5+2-es munkarendben dolgoznak, nem értelmezhető a munkanapáthelyezés.

A munkaidőbeosztás jelentősége

A munkanapáthelyezés lényege, hogy ha egy munkaszüneti nap keddre vagy csütörtökre esik, akkor a rendelet a hétvége és a munkaszüneti nap közé eső munkanapot pihenőnappá nyilvánítja. Ennek azonban ára van: az azonos hónapra eső egyik szombat cserében munkanap lesz. A munka törvénykönyvében (Mt.) előírt garanciális szabály, hogy vasárnap nem nyilvánítható munkanappá, és a változtatásnak azonos naptári hónapra kell esnie. Így lesz 2019-ben augusztus 10-e szombat munkanap, augusztus 19-e hétfő pedig pihenőnap.

A munkaidőbeosztást a munkáltató határozza meg, ami azt is jelenti, hogy a korábban alkalmazott beosztást módosíthatja. Arra természetesen figyelemmel kell lennie, hogy a munkaidőbeosztást a munkavállalóval főszabály szerint legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban kell közölni.

A beosztás jogának abból a szempontból van jelentősége, hogy az egyébként általános munkarendben foglalkoztató munkáltató is el tud térni a rendelet szerinti munkanapáthelyezésektől, akkor, ha a munkanap áthelyezéssel érintett hónapban a dolgozókat nem általános munkarendben foglalkoztatja. Ha a munkáltató például augusztus hónapra egyhavi munkaidőkeretet rendel el, megteheti, hogy – az általános munkarendtől eltérve – egy másik szombati napot jelöl ki munkanapnak, vagy beosztja a munkavállalót rendes munkaidőben történő munkavégzésre, akár augusztus 19-én, hétfőre is.

Érdekes kérdést vet fel az egy hétre beosztható munkaidő mértékére vonatkozó szabályozás abban az esetben, ha a munkanapáthelyezéssel érintett héten hat munkanap van. Főszabály szerint ugyanis egy héten legfeljebb 48 órát lehet dolgozni, melybe a rendkívüli munkaidő tartamát is be kell számítani. Egy általános teljes napi munkaidőben dolgozó munkavállaló esetén a szombati munkanappal érintett héten a teljesítendő munkaidő a beosztás szerint 48 óra, ezért nem lehetne rendkívüli munkaidőt elrendelni.

A törvény azonban megengedi, hogy a szombaton történő munkavégzéssel érintett naptári héten a rendelet szerinti munkarendet alkalmazó munkáltatóknál el lehessen tekinteni a heti munkaidő legmagasabb mértékére vonatkozó szabályoktól. Ezért akár mind a hat munkanapon teljesíthető a napi maximális, 12 órás munkaidő, így szabályosan elrendelhető ezekre a hetekre 6×12 óra, azaz 72 óra munkaidő. 

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük az áthelyezett munkanapra történő szabadságkiadásra, valamint az augusztus 20-ai munkavégzésre vonatkozó szabályokat!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Regisztrációs adó könyvelése

Pölöskei Pálné

adószakértő

Engedményezés

Pölöskei Pálné

adószakértő

Munkásszállás idegenforgalmi adó

Pölöskei Pálné

adószakértő

2019 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X