adozona.hu
Hétvégi diákmunka: mit szabad, és mit nem?
//adozona.hu/munkajog/Hetvegi_diakmunka_mit_szabad_es_mit_nem_L1UEX2
Hétvégi diákmunka: mit szabad, és mit nem?
Olvasónk arról érdeklődött: egyszerűsített foglalkoztatással is alkalmazható-e a 16. életévét betöltött, de 18. év alatti diák, például strandon, kizárólag hétvégi munkára. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.
Amennyiben a munkavégzés nem rendszeresen történik, a munkáltató és a munkavállaló a munkaviszony egyszerűbb formáját is választhatja. Ilyen forma az egyszerűsített foglalkoztatás vagy alkalmi munka – kezdte válaszát szakértőnk. Ez a foglalkoztatási forma rövidebb időszak(ok)ra létesíthető, egyszerűbb formában, ugyanakkor korlátozott időtartamra: mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében azonos munkáltatóval legfeljebb évi 120 munkanapra, alkalmi munka esetében legfeljebb öt egymást követő napra, egy hónapon belül legfeljebb 15 napra, éves szinten pedig legfeljebb 90 napra. Ezen szabályok a Nemzeti Munkaügyi Hivatal állásfoglalásában is megtalálhatóak.
Alapvetően a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 201–203. §-ait szükséges forgatni, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV törvényt. Vizsgáljuk meg a rendelkezéseket közelebbről!
Fiatal munkavállaló foglalkoztatása
Az Mt. 34. §-a szerint munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet – az iskolai szünet alatt – az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. A gyámhatóság engedélye alapján ettől eltérően a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható. A fenti szabály alkalmazását sem az Mt., sem pedig az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény nem zárja ki, így tehát fiatal munkavállaló foglalkoztatásának nincsen akadálya.
A fiatal munkavállaló azonban csak törvényes képviselője hozzájárulásával létesíthet munkaviszonyt. A törvényes képviselő hozzájárulására van szükség ugyanis a munkaszerződés módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányuló jognyilatkozathoz is [Mt. 21. § (4) bekezdés]. A fel nem sorolt nyilatkozatokat azonban az említett munkavállaló önállóan is megteheti (például rendes szabadság igénybe vétele, kárfelelősség elismerése, megbízás szakszervezeti tagdíj levonására stb.). Korlátozottan cselekvőképes az a 14–18 év közötti személy, ha nem cselekvőképtelen (Ptk. 2:11. §). Ebből eredően a szülőkkel hozzájáruló nyilatkozatot érdemes aláíratni! Itt ez azért különösen fontos, hiszen a munkaviszony bejelentéssel jön létre és nem feltétlenül szükséges még írásbeli munkaszerződés sem.
Hétvégi munkavégzés
Az Mt. 203. § (1) (h) pontja alapján egyszerűsített foglalkoztatás esetén a vasárnapi munkavégzés korlátai nem érvényesülnek. Ezt követően azt kell megvizsgálni, hogy fiatal munkavállaló esetén van-e ezzel ütköző szabály. A munka- és pihenőidő vonatkozásában ezek a korlátok érvényesülnek:
a) napi munkaideje [Mt. 88. § (1) bekezdés] legfeljebb nyolc óra lehet és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani,
b) éjszakai munka nem rendelhető el,
c) rendkívüli munkaidő nem rendelhető el,
d) legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni,
e) 4,5 órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani,
f) 6 órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani,
g) legalább 12 óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani,
h) egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem beoszthatók,
i) egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén is legalább egybefüggő 48 óra heti pihenőidő biztosítása kötelező.
A h) pontból az következik, hogy a pihenőnapok nem vonhatóak össze, annak azonban nincsen akadálya, hogy azok ne szombatra és vasárnapra essenek.
Hozzászólások (0)