hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Foglalkoztatás munkaidőkeretben: ezekre a szabályokra figyeljen!

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő

A munkaidőkeret a rugalmas foglalkoztatás fő eszköze, melyet egyre gyakrabban és szívesebben alkalmaznak a munkáltatók, szabályai azonban korántsem egyszerűek, ráadásul idén január 1-jétől változtak is, fontos módosítás egyebek mellett, hogy írásban meg kell határozni a teljesítendő munkaidő tartamát. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb szabályokat.

A munkaidőkeret sajátossága az általános munkarendhez képest

A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeret a rendes munkaidő mértékének az általános munkarendtől eltérő, egyenlőtlen beosztása. Fontos szem előtt tartani, hogy munkaidőkeret alkalmazása esetén is éppen annyi a beosztható munkaidő, mint általános munkarendben.

A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az alapul szolgáló időszakban általános munkarend szerint beosztható munkanapok számát a napi munkaidővel kell felszorozni ahhoz, hogy megkapjuk a munkaidőkeretben beosztható munkaidő mértékét. A különbség pusztán annyi, hogy ezt a munkaidő-mennyiséget a keret időtartama alatt szabálytalanul lehet elosztani.

Az írásbeliség elmaradása, mint bírságalap

A munkaidőkeret teljesítésének kezdő és befejező időpontját, valamint 2023. január 1. napjától a teljesítendő munkaidő tartamát írásban meg kell határozni, és közzé kell tenni [munka törvénykönyve (Mt.) 93. paragrafusának (4) bekezdése]. A Kúria az Mfv.10.087/2020/5. számú ítéletében kimondta, hogy az írásbeli közzététel elmaradásának következményei vannak. Utalt arra, hogy miután a perben nem merült fel adat arra, hogy a munkáltató a bérelszámolás alapjául szolgáló munkaidőkeret kezdő és befejező pontját a jogszabályi előírások szerint írásba foglalta (beleértve azt az esetet, hogy a helyben szokásos módon kihirdette), azt a munkavállaló által megismerhetővé tette, a törvényszék jogszabálysértés nélkül alkalmazta az általános munkarend szerinti elszámolás szabályait. Ez pedig azt jelenti, hogy ebben az esetben tetemes mértékű rendkívüli munkavégzés történt.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, milyen következménye lehet az időtartamok túllépésének, és milyen szabályok vonatkoznak munkaidőkeret esetén a bérfizetésre!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Mezőgazdasági területhez kötött támogatás

Pölöskei Pálné

adószakértő

Csed új munkaviszony esetén

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Iparűzésiadó-előleg módosítása önellenőrzéssel

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink