adozona.hu
Egyszerűsített foglalkoztatott szabadsága – példákkal
//adozona.hu/munkajog/Egyszerusitett_foglalkoztatott_szabadsaga___LW5SAC
Egyszerűsített foglalkoztatott szabadsága – példákkal
Mezőgazdasági idénymunka esetén (maximum 120 nap) kell-e szabadságot fizetni? Ha igen, akkor azokra a napokra is kell az 500 forint járulékot fizetni és be kell jelenteni a dolgozót? A maximum 120 napba bele kell férjen a szabadság is? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, azonban szabadságra jogosult a munkavállaló ebben a foglalkoztatási formában is. A szabadságnapok számítása során arányosítani kell. Ahogyan az alábbi példákból látható, a szabadság a legtöbb esetben nem értelmezhető, az jellemzően a mezőgazdasági és a turisztikai idénymunkánál számszerűsíthető, ezen ágazatokban ugyanis nem korlátozott a foglalkoztatás során az egymást követő naptári napok száma.
1. számú példa: a munkáltató egy 41 éves munkavállalóval létesít alkalmi munkára irányuló munkaviszonyt 2017. szeptember 01. és 05. napja között. A munkavállalót naptári évenként 28 munkanap szabadság illeti meg, mely 20 munkanap alapszabadságból és az életkora alapján járó 8 munkanap pótszabadságból áll. Ebben az esetben 5 munkanapra: 28/365 nap x 5 nap=0,38 nap járna, azaz a kerekítés szabályai alapján nem jogosult szabadságra.
2. számú példa: a munkáltató egy 50 éves, 3 gyermekes (mindegyik gyermek 16 éven aluli), fogyatékossági támogatásra jogosult apával létesít alkalmi munkára irányuló munkaviszonyt, 5 egymást követő napra. A munkavállalót naptári évenként 42 munkanap szabadság illeti meg, mely 20 munkanap alapszabadságból, 10 munkanap életkor alapján járó pótszabadságból, 7 munkanap gyermekek után járó pótszabadságból és a fogyatékossági támogatásra figyelemmel 5 munkanap pótszabadságból áll. Ebben az esetben 5 munkanapra: 42/365 nap x 5 nap= 0,57 nap, azaz 1 szabadságnapra jogosult a dolgozó.
3. számú példa: a munkáltató mezőgazdasági idénymunkára létesít munkaviszonyt egy 39 éves munkavállalóval, egybefüggő 100 napra. A munkavállalót naptári évenként 27 munkanap szabadság illeti meg, mely 20 munkanap alapszabadságból és az életkor alapján járó 7 munkanap pótszabadságból áll. Ebben az esetben 100 munkanapra 27/365 nap x 100 nap=7,39 nap, ami a kerekítés szabályai szerint 7 munkanap szabadságnak felel meg.
Ha a felek később is létesítenének egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt, azt az időszakot külön kellene kezelni, nem lehet hozzászámítani a korábbi 5, illetve 100 napot. A szabadságra jogosító időtartamba az egyszeri foglalkoztatás napjainak száma számít bele, nem adódik hozzá a korábbi vagy a következő foglalkoztatás tartama.
A szabadságot – összhangban az Mt. általános szabályaival – pénzben megváltani csak a munkaviszony megszűnésekor lehetséges. Az Mt. 203. paragrafusa nem zárja ki a 125. paragrafus alkalmazásának lehetőségét. Ennek megfelelően arra a napra is be kell jelenteni a munkavállalót, és meg kell fizetni utána a közterhet, amikor részére szabadságot adott ki a munkáltató (kivéve, amikor megszűnik a munkaviszony). A szabadságnapoknak is bele kell férniük a 120 napba.
Hozzászólások (1)
Szeretném megkérdezni, hogy akkor a Mt. 203 paragrafusa mire vonatkozik? Mert ott azt írja hogy az egyszerűsített foglalkoztatottakra az alábbi paragrafusokat nem kell alkalmazni, mint pl a 122 ahol a szabadságról van szó. Akkor most kell vagy nem kell? Az Mt szerint nem vonatkozik az Efo-s dolgozóra a szabadság...