750 kiló áru nem ért célba: a dolgozó által okozott kár megtéríttetése

Megosztás Tetszik

Amikor az alkalmazott megérkezett a célállomásra a fuvarozott vasáruval, jelentősen kevesebb mennyiséget adott át, mint amennyi elinduláskor volt a rakomány. 750 kilogramm különbözetről van szó, 2000 eurót kell emiatt a vállalkozónak megfizetnie a jegyzőkönyv alapján. Milyen lehetőség van rá, hogy hogy az alkalmazottal meg lehessen téríttetni az okozott kárt? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

Elsődlegesen azt kell megítélni, hogy gondatlan, súlyosan gondatlan vagy szándékos károkozásról van-e szó. Gondatlanság esetén a kártérítés mértéke ugyanis nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét, míg súlyosan gondatlan vagy szándékos károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni. A leírtak alapján – bár nem ismerem a részleteket-, de feltehetően utóbbiról van szó.

Az igényérvényesítés körében az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre.

– A kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó igényét a munkáltató fizetési felszólítás útján is érvényesítheti (Mt. 285. § (2) bekezdése). A fizetési felszólítást egyértelműen kell közölni – írásba foglalva –, a végrehajtási feltételnek való megfelelőség érdekében pontosan tartalmaznia kell a követelés összegét és jogcímét, a teljesítési határidőt, továbbá a jogorvoslati kioktatást, azt, hogy ha a munkavállaló vitatja a megállapításokat, 30 napon belül a törvényszékhez fordulhat (ennek hiányában ugyanis 6 hónapon belül nyújthatja be a keresetet). Ha a munkavállaló pert indít, a fizetési felszólításnak halasztó hatálya lesz, azaz a bíróság jogerős döntéséig nem hajtható végre.

Ha a fizetési felszólítást a munkavállaló nem támadja meg, (az adós lakóhelye szerint illetékes általános hatáskörű helyi) bíróság a munkáltató kérelmére – egy erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltését követően – végrehajtási záradékkal látja el, mely alapján az adott összeg – betartva a levonásra vonatkozó rendelkezéseket – levonható lesz a munkabéréből. A fizetési felszólítás akkor látható el végrehajtási záradékkal, ha a tartozásnak a munkabérből való közvetlen levonására nincs lehetőség (például, mert a munkavállaló ahhoz nem járult hozzá, már nem dolgozik nála stb.), vagy ez nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre. Ilyen esetben a bíróság – az elévülési idő elteltére tekintettel – már nem vizsgálja a felszólítás jogszerűségét.

– Amennyiben a minimálbér háromszorosát meghaladja a kárigény, illetve, ha a munkáltató nem kíván élni a fizetési felszólítás lehetőségével, a munkáltató igénye érvényesítése érdekében kezdeményezhet közjegyzői fizetési meghagyásos (nemperes) eljárást, vagy közvetlenül a törvényszékhez (annak munkaügyi kollégiumához) is fordulhat keresetével.

Természetesen elsődlegesen érdemes a munkavállalóval egyeztetni, bízva abban, hogy partner lesz a peren kívüli megoldásban.