További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Diákok nyári munkán – igazi win-win szituáció

  • adozona.hu

Hogyan küzdhetnek meg a nagyvállalatok a nyári szabadságolással? Mit tehetnek a vezetők, ha nem szeretnének szembesülni a kevesebb dolgozó miatti termelésvisszaeséssel? „Nyáron a szünetelő diákok felválthatják a szüleik generációját. A Z generációs, 16-17 éves fiatalok lelkesek, szívesen dolgoznak és valódi problémamegoldást nyújthatnak a nyári szabadságolások miatti munkaerőkiesésre” – mondta sajtóközleményében Virág Viktor, a MADS Iskolaszövetkezet igazgatósági tagja.

A munka törvénykönyve szerint a munkáltató rendelkezik a munkavállaló szabadságának egy részével. Amennyiben a dolgozó máshogy nem nyilatkozik, vagy nem nyilatkoztatják, a munkáltató kiadhat összefüggően 14 nap szabadságot. A termeléssel, logisztikával foglalkozó szektorokban nem ritka, hogy a munkáltató vetésforgóban küldi szabadságra a dolgozóit nyáron, így a kiesett munkaerő miatt hosszabb időre csökkenhet a cég hatékonysága.

„Nagyobb vállalatok esetén nem ritka, hogy nyáron akár több száz diákot is alkalmazzanak, hogy felváltsák szabadságra ment kollegáikat. A diákok nyáron gyorsan tanulnak, szívesen elköteleződnek több hétre is, így könnyen pótolni tudják a kiesett munkaerőt.” – mondta Lator Sándor a MADS Iskolaszövetkezet elnöke.

A MADS Márton Áron Iskolaszövetkezet elmúlt évi tapasztalatai szerint a leggyakrabban a 16-17 éves fiúk dolgoznak szívesebben ilyen szituációban, mert motiválja őket, hogy csak nyáron, de ekkor sokat dolgozhassanak és viszonylag sok pénzt kereshessenek így, ráadásul mindez ellenőrzött körülmények között valósulhasson meg.

A betanítással járó idő, energia és termelés kiesés miatt különösen fontos a munkáltatónak, hogy minél hosszabb távon dolgozhassanak ugyanazokkal a fiatalokkal. A vállalatok ezért igyekeznek elkötelezetté tenni a dolgozó diákokat, így gyakran motiváló tényezőként plusz anyagi juttatásokkal jutalmazzák azokat, akik hosszú távon dolgoznak ugyanott. Az extra jövedelem miatt pedig a diákok ezekben a pozíciókban gyűjthetik össze a leggyorsabban a fesztiválbérletre valót.

„Ez egy igazi win-win szituáció, hiszen a diákok könnyen betanulható, jól fizető, hosszabb távon is végezhető munkákat keresnek fix csapatban, míg a munkáltatóknak is az a legkifizetődőbb, ha kevés embert kell betanítania, akik hosszabb távon lelkesen és megbízhatóan végzik a munkájukat.” – tette hozzá Virág Viktor.

Tippeket szeretne a bérköltség csökkentésére?
Rendelje meg kedvezményesen a Kedvező adózású munkavállalás 2019-ben című kiadványt.
Kiadványunk bemutatja, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben melyek a legkedvezőbb foglalkoztatási formák, és ötleteket ad a juttatások optimalizálásához.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Osztalék fizetése ingatlan vagyonnal

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Evas bt. beltagja

Széles Imre

tb-szakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel
2019 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X