További témák

Azonnali hatályú felmondás igazolatlan hiányzás miatt

  • adozona.hu

Helyes-e, hogy a munkáltató 3 napot ad a dolgozónak távolmaradása igazolására? Milyen dátummal történhet meg ilyen esetben a felmondás? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Kollektív szerződésünk értelmében azonnali hatályú felmondásra okot adó eset, ha a munkavállalónak egy munkanap igazolatlan hiányzása van. Ilyenkor az eljárás társaságunknál a következő: tértivevényes levélben felszólítjuk a munkavállalót, hogy 3 napon belül igazolja távolmaradásának okát. Amennyiben távolmaradását nem tudja igazolni, azonnali hatállyal felmondjuk a munkaviszonyát. Kérdéseink: helyes-e, hogy 3 napot adunk a távolmaradás igazolására? Milyen dátummal történhet meg ez esetben a felmondás? Mi a helyzet akkor, ha a munkavállaló az igazolásra felszólító levelet nem veszi át? Mikor kell kézbesítettnek tekinteni a küldeményt? Tértivevényes küldemény helyett felszólíthatjuk-e a munkavállalót a távollét igazolására e-mailben?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A kollektív szerződés mindazon területeket szabályozhatja, amelyekre a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.) feljogosítja. Ebben a körben meghatározhatja azon munkavállalói magatartások körét, melyek azonnali hatályú felmondásra is okot adnak. Megjegyzem, hogy a szabályozás meglehetősen szigorú. Amennyiben a kollektív szerződés ilyen szabályt alkot, célszerű az eljárási szabályok pontos megalkotása.

Amennyiben a felek nem szabályozták az eljárási kérdéseket, a helyzet a következő:

A munkaviszonyt megszüntetni a jövőre nézve lehet. Az azonnali hatályú felmondás azt követően történhet, hogy eredménytelenül eltelt az a 3 nap vagy munkanap (a szabályozástól függ), amely időtartam alatt a munkavállaló a távollétét kimentheti.

A helyzet azonban nem ennyire egyszerű. Amennyiben például a munkavállaló keresőképtelen státuszban van (vagy akadályoztatva van valamely okból) és nem jelzi, mert állapota ezt megakadályozza, nem lehetséges a munkaviszony azonnali hatályú, jogszerű megszüntetése. A munkáltatót együttműködési kötelezettség is terheli és a bírói gyakorlat alapján ő is köteles a munkavállaló holléte felől érdeklődni, vele a kapcsolatot keresni.

A munkáltató eljárásának ezen felül meg kell felelnie a jóhiszeműség és tisztesség követelményének is.

Email-ben meg lehet keresni a munkavállalót, de ilyenkor a kézbesítés időpontja szokott vitás lenni. Munkaidőn túl, illetve keresőképtelenség esetén például nem köteles a munkavállaló e-mailt olvasni. Az Mt. 24. §-a a következőket fekteti le:

(1) Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, vagy az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik, továbbá a 22. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jognyilatkozat esetében, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik. Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,

a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján,

b) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

Vigyázzunk az azonnali hatályú felmondással, mivel a bírósági  eljárásban az védhető meg a legkevésbé! Fontos tehát az eljárási szabályok pontos meghatározása és a megfelelő módon való közlés.

Segítségre lenne szüksége munkáltatói kérdésekben?
Rendelje meg kedvezményesen a Kedvező adózású munkavállalás 2019-ben című kiadványt.
Kiadványunk bemutatja, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben melyek a legkedvezőbb foglalkoztatási formák, és ötleteket ad a juttatások optimalizálásához.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Szabadság másodállásban, részmunkaidőben

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

2019 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X