hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A hároméves munkaidőkeretről

  • dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász

A hatályos munka törvénykönyve szerint a munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb harminchat hónap is lehet. A törvény tehát a munkaidőkeretnek kollektív szerződés rendelkezésével elrendelhető maximális mértékét a korábbi 12 hónap helyett 36 hónapban határozza meg azzal, hogy 12 hónap átlagában a heti munkaidő a rendkívüli munkavégzéssel együtt sem haladhatja meg a 48 órát. Ahhoz, hogy a munkáltató ezzel a lehetőséggel éljen, szükséges az is, hogy a hosszabb munkaidőkeretet a műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos, vagy objektív okok indokolják. A hosszabb tartam az – egyelőre kevésbé elterjedt – elszámolási időszak tekintetében is megfelelően irányadó.

Mire jó a munkaidőkeret?

A munkáltató kezében egy remek eszköz arra, hogy a működéséhez, a termelés sajátosságához igazítsa a munkavégzést, kiküszöbölje a hullámzó foglalkoztatást, azokra a napokra osztva be a munkavállalót, amikor a munkájára éppen szükség van.

A munkáltató a keret elején azt számolja ki, hogy összesen hány munkaórát kell teljesítenie a dolgozónak, a keret végén pedig azt, hogy ténylegesen hány órát teljesített. Például, ha a munkavállalónak kéthavi keretben 352 órát kellett ledolgoznia, ehelyett a keret végén 362 óra lesz az eredmény, a 10 óra különbözetre 50% bérpótlék jár, kivéve, ha a felek abban állapodnak meg, hogy a munkáltató szabadidővel kompenzálja az elvégzett munkát.

Lényeges szabály azonban: hiába van munkaidőkeret elrendelve, túlóra az is, ha a munkáltató hétfőre 10 órára osztja be a dolgozót, de aznap túlórát rendel el, és a munkavállaló így ezen a hétfőn 10 helyett 12 órát dolgozik.

Rendkívüli munkavégzésért járó díjazás illeti meg a munkaidőkeretben dolgozót akkor is, ha az előre közölt beosztása szerint például hétfőn nem kellett volna munkát végeznie, azonban a munkáltató ezen munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapjára (pihenőidejére) rendelt el rendkívüli munkát. Ilyenkor a munkavállalónak 100% bérpótlék jár, kivéve, ha a munkáltató – saját döntése alapján – másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít, mert ilyenkor a bérpótlék mértéke 50%. Megjegyzem, ha a keret végén 352 óra helyett az eredmény csak 345 óra, a munkabér abban az esetben is megilleti a munkavállalót a munkával nem töltött időtartamra is.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, melyek a 36 havi munkaidőkeret jellegzetességei!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.


A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Újépítésű családi ház generálkivitelezése (áfa)

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Nevezési díj áfája

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Ügynöki jutalék Németországból

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

2019 december
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X