24 óra munka, 24 óra pihenés: munkaidő, túlóra, szabadság

  • adozona.hu

Lehet-e heti 45 órás munkaszerződést kötni? Ekkor hogyan alakul a túlóra és a szabadság? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

Egy cégnél két egymást követő napon 12-12 órát dolgoznak a munkavállalók, majd két napjuk szabad, és mindez ismétlődik. Így a havi ledolgozott munkaóra általában mindig több mint a szokásos, napi 8 órát dolgozók munkaórája. A munkavállalók heti 40 órában vannak bejelentve. A rendes havi munkaórákon felül ledolgozott munkaidőt túlóraként kell-e számfejteni? Ha igen, hány százalékkal növelt bért kell fizetni ezekre az órákra? Ha egy nap nem dolgozik a munkavállaló szabadság miatt (12 órát kellene aznap dolgoznia), akkor hány órának megfelelő szabadságot kell neki elszámolni, 12 vagy 8 órát? Körülbelül heti 45 órába férne bele a ténylegesen ledolgozott munkaidejük. Lehet-e heti 45 órás munkaszerződést kötni? Ekkor hogyan alakul a túlóra és a szabadság? – sorolta kérdéseit olvasónk.

A hatályos munka törvénykönyve (Mt.) szerint a feleknek a napi munkaidő mértékében kell megállapodniuk (és nem a hetiben, mint a 1992. évi Mt. szerint). Abból kell kiindulni, hogy a teljes napi munkaidő háromféle lehet:

– Az általános teljes napi munkaidő tartama 8 óra.

– Rövidebb teljes napi munkaidő, mely értelmében munkaviszonyra vonatkozó szabály meghatározhat napi 8 óránál rövidebb teljes napi munkaidőt, de ebben a munkáltató és a munkavállaló is megállapodhatnak.

– A hosszabb teljes napi munkaidő azt jelenti, hogy az általános teljes munkaidő napi 8 óránál hosszabb is lehet, azzal, hogy ezekben az esetekben a munkavállaló díjazása és egyéb juttatásai nem arányosak, mint a részmunkaidőnél, hanem a díjazás tekintetében az általános teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókra irányadó szabályokat kell alkalmazni. Az általános teljes napi munkaidő felemelésére kizárólag a felek megállapodása alapján kerülhet sor, mértéke legfeljebb napi 12 óra lehet. Ennek feltétele, hogy a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lásson el, vagy pedig a munkavállaló a munkáltató, illetve a tulajdonos hozzátartozója legyen (Mt. 92. § (2) bekezdése).

Jelentősége tehát a napi és nem a heti (vagy átlagos heti) munkaidőnek van. Önmagában a heti 45 órában történő beosztásnak nincs kizáró oka, a lényeges, hogy a munkaidőkeret tartamával a munkáltató a napi 8 óra figyelembevétele mellett gazdálkodjon. Például azt is megteheti, hogy hétfőtől szombatig napi 12 óra tartamra osztja be a munkavállalót, de cserébe – a keret tartama függvényében – szükségszerűen lesz olyan hét, amikor csak 1, 2 vagy 3 napon kell munkát végeznie. Heti 45 órában történő foglalkoztatás esetén a napi munkaidő mértéke 9 óra lenne, melyre kizárólag a fenti két esetben van lehetőség (így a válasz nemleges). Ha ezekbe nem illeszthető be a felek akarata, abban az esetben érvénytelen a megállapodásuk.

Jelen esetben egyenlőtlen munkarendet alkalmaz a munkáltató, és – ha jól érthető – ennek tartama egy hónap. Ebben az esetben a keret végén a törvényes mértékű munkaidőhöz képesti többlet rendkívüli munkaidőnek minősül. A díjazás tekintetében kiindulópont, hogy a bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.

Ha úgy kerül sor túlmunkára, hogy adott napon a beosztásához képest dolgozott többet a munkavállaló, továbbá a munkaidőkereten vagy az elszámolási időszakon felül végzett munkát, abban az esetben 50 százalékos bérpótlék jár részére. Ettől kollektív szerződés eltérhet, de a felek is megállapodhatnak abban, hogy a dolgozó szabadidőt kap díjazás helyett. A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál, és erre az alapbér arányos része jár. A szabadidőben történő kompenzációhoz elengedhetetlen a dolgozó hozzájárulása.

Amennyiben úgy keletkezne túlmunka, hogy adott napra nem volt beosztva a dolgozó, mégis behívta a munkáltató, illetve, ha munkaszüneti napon túlórázott, akkor 100 százalék bérpótlék jár neki. A munkáltató azonban ekkor saját belátása szerint dönthet akként is, hogy 50 százalék mértékű bérpótlékot fizet, és mellette egy másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. A kérdés szerinti esetben nem erről, hanem az előbbiekről van szó.

Utalnék arra is, hogy az Mt. szabályai szerint lehetőség van arra, hogy a túlmunka díjazását a felek – közös megállapodás eredményeként – átalányban állapítsák meg. Arra ügyelni kell, hogy a munkavállaló arányos díjazásra jogosult, tehát nem kerülhet aránytalanul, lényegesen hátrányosabb helyzetbe a tételes elszámoláshoz képest.

A szabadság kiadása és elszámolása

Az Mt. 124. paragrafusa alapján abból kell kiindulni, hogy ha a munkavállaló egyenlőtlen munkarendben dolgozik, a szabadságot (betegszabadságot is beleértve) kétféleképpen lehet kiadni és nyilvántartani. A törvény a szabadságot naptári évenként határozza meg, ezért a munkáltatónak már év elején el kell döntenie, hogy melyik szabadságkiadási módot választja és ezt a naptári év során nem változtathatja meg.

Az egyik lehetősége a munkáltatónak, hogy munkanapban tartja nyilván, és abban is adja ki a szabadságot, akként, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaszüneti napot és a heti pihenőnapot. Ha például egy munkavállaló a heti öt munkanapból az egyik héten négy napon át 8 órát dolgozik, az ötödik napon nem végez munkát, míg a következő héten egyetlen napon dolgozik 8 órát, a heti négy, illetve heti egy munkanapján dolgozza le a munkaidejét. Ekkor szabadságot nem csak arra a napra kell kiadni a munkavállalónak, amikor be volt osztva 8 órára, hiszen a fennmaradó egy napja (első héten) nem pihenőnap és nem is munkaszüneti nap. Lényeges, hogy a szabadságnapot ebben az esetben a munkavállaló napi munkaidejével kell elszámolni, függetlenül attól, hogy a távol töltött szabadságnapra hány órára lett volna beosztva.

Ha a munkáltató a másik lehetőséget választja, akkor egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén a szabadság kiadásakor órákban kell számolni. Ekkor a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló a munkaidőbeosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, és a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani, azaz olyan óraszámban, ahogy a távol töltött szabadságnapra be volt osztva a munkavállaló.

Ebben az esetben tehát a beosztás szerinti munkaidővel kell számolni, úgy kell tekinteni, hogy a szabadságon lévő munkavállaló annyi órát teljesített, mint amennyire a távolléte napján eredetileg be volt osztva. Ennyi órára kell a távolléti díjat is elszámolni. Munkaidőbeosztás hiányában pedig a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni.

Rendelje meg most 10% kiadói kedvezménnyel az "Újrakezdés a válság után" című kiadványunkat!
Tanuljuk meg értelmezni cégünk jelzéseit, hogy a lehető leggyorsabban tudjunk reagálni a változó gazdasági környezetre. Az Adózóna új szakmai kiadványa gyorsan és akár azonnal alkalmazható megoldások mellett közép- és hosszú távon is hasznosítható tanácsokat nyújt a cégvezetők és döntéshozók részére.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a munkavállalót megillető szabadság mértékének számítása egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén úgy történik, hogy a munkavállalót megillető szabadság munkanapokban meghatározott mértékét szorozni kell a munkavállaló munkaszerződése szerinti napi munkaidő mértékével. Például, a 26 munkanap szabadsággal rendelkező, általános teljes napi munkaidőben, azaz napi 8 órában foglalkoztatott munkavállalónak ilyen esetben 26x8=208 óra szabadsága van a teljes naptári évre.

A fentiekből következően egy napi szabadságot napokban történő kiadás és nyilvántartás esetén 8 órával, órákban történő kiadás és nyilvántartás esetén pedig 12 órával kell elszámolni.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Reklámajándék 2.

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Eltulajdonított eszköz

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Meghiúsult tárgyieszköz-értékesítés

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close