Munkahelyvédelmi bértámogatás: Magyarországon vége, a régióban tovább él

Megosztás Tetszik

Miközben Magyarországon már nem lehet munkahelyvédelmi bértámogatásra pályázni, a Niveus Consulting Group régiós összehasonlításából az látszik, hogy más országok továbbra is fenntartják ezt az intézkedést a gazdaságuk és a munkahelyek védelmének érdekében.

Augusztus 31-ével megszűnt a lehetőség, hogy munkahelyvédelmi bértámogatási kérelmet nyújtsanak be a vállalkozások Magyarországon. A kormány még augusztus elején közölte, hogy nem látja indokoltnak a határidő kitolását, ugyanakkor az emelkedő esetszámok és a romló járványügyi helyzet a program újragondolására késztetheti a döntéshozókat. Különös tekintettel arra, hogy a régióban és például Németországban a politikai döntéshozók továbbra is fontos eszközként tekintenek erre az intézkedésre, és fenntartják azt.

A program folytatása már csak azért is hasznos lenne, mert azon túl, hogy bizonyos szektorok és a kapcsolódó munkahelyek kilátástalan helyzetbe kerültek, a központi költségvetésnek is jóval nagyobb kiadást jelent a munkanélküliek támogatása és visszaintegrálása a munkaerőpiacra. Átgondolandó a korábbi bértámogatási program vagy annak korszerűbb változatának alkalmazása. Tapasztalatok szerint a magyar támogatási rendszer messze nem volt olyan bőkezű, mint régiós szomszédainknál – mutat rá Bagdi Lajos, a Niveus Consuting Group adótanácsadási partnere.

Mi a helyzet külföldön?

Ausztriában 2020. október 1-jétől további 6 hónapig, 2021. március 31-éig meghosszabbították a jelenlegi, most szeptemberben lejáró „Kurzarbeit” programot. Szomszédunkban a munkavállalók továbbra is a nettó bérük 80/85/90 százalékát kapják meg támogatásként egyhavi továbbfoglalkoztatást vállalva, ezáltal biztosítják, hogy a munkáltatónak csak a ténylegesen elvégzett munka költségeit kelljen fizetnie.

Romániában is augusztusban jelentették be a módosított és kitolt „Kurzarbeit” szabályozást. Ennek értelmében, ha egy cégnek a forgalma legalább 10 százalékkal visszaesett, lehetősége van, hogy a munkaidő legfeljebb 50 százalékkal történő csökkentését bevezesse. Ebben az esetben a rövidített munkaidőben történő foglalkoztatás idejére a munkavállalók kieső jövedelmének 75 százalékát az állam átvállalja. Ráadásul az otthonról dolgozók után a cégek munkavállalónként 2500 lejes (körülbelül 175 ezer forint) támogatásra pályázhatnak a szükséges számítástechnikai eszközök beszerzése érdekében.

Csehország éppen a napokban jelentette be, hogy új munkahelyvédelmi bértámogatási programot indít – várhatóan novembertől – az augusztusban lezárult korábbi program folytatásaként. Az előzetes információk alapján a kormány 50-70 százalékban támogatná a részbeni otthoni munkavégzést.

Szlovákiában nemcsak folytatják a most szeptemberben lejáró programot, hanem kifejezetten állandó támogatási formává kívánják alakítani, a részletszabályok kidolgozása folyamatban van.

Horvátország is kiterjesztette korábbi programját, első körben év végéig. Vállalati létszámtól függően a cégeknek azt kell bemutatniuk, hogy egy minimum létszámú munkavállaló esetében szeretnének élni a támogatással (amelyek foglalkoztatását maximum 50 százalékkal csökkentették), és az árbevételük is visszaesett legalább 30 százalékkal. A cégek munkavállalónként 2000 horvát kunát (kb. 80 000 forint) kaphatnak támogatásként a kormánytól.

Németországban annyira hatékonynak találják a Kurzarbeit programot, hogy augusztus végén döntöttek arról, hogy 2021. végéig meghosszabbítják a jelenlegi programot.  A német támogatási forma egyébként igen bőkezű, adott esetben a bérek akár 80 százalékát is kipótolja az állam – tette hozzá Bagdi Lajos.