Béren kívüli juttatás koronavírus-járvány idején

Megosztás Tetszik

A járványügyi helyzetre tekintettel nyújt béren kívüli juttatást dolgozóinak a munkáltató. Figyelnie kell-e a munkavállaló előző munkahelyén 2020-ban kapott ilyen juttatásokat? Az új belépőknél kell-e arányosítania? Olvasónk kérdéseire Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Cégünk (nonprofit kft.) most decemberben SZÉP-kártyára béren kívüli juttatás kifizetését tervezi dolgozóinak, idén első alkalommal. A tervezett összeg a vendéglátás alszámlára nettó 200 ezer forint. A béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezések módosultak a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvényben, az értelmezéshez az alábbi kérdésekben kérjük a segítséget: 1.) Szükséges-e nyilatkoztatni a dolgozókat más munkáltatótól 2020. évben kapott béren kívüli juttatásról, vagy elegendő annak ismerete, hogy a cégünk által tervezett, a vendéglátás alszámlára utalandó 200 ezer forint juttatással nem lépjük át a béren kívüli juttatás 265 ezer forintos évi keretét (például több munkáltató is utalt korábban a dolgozónak a vendéglátás alszámlájára, a cégünk által tervezett juttatás összegével a 265 ezer forintos keretösszeget túllépjük, így egyéb juttatásként adózik a 265 ezer forint feletti összeg, vagy ebben az esetben a mérvadó a cégünk által utalni tervezett 200 ezer forint, ami nem haladja meg a 265 ezer forint vendéglátás alszámla keretösszegét)? 2.) Vannak részmunkaidős dolgozóink, esetükben szükséges-e arányosítani az összeget a heti 40 órás dolgozóhoz képest (például heti 20 órás munkaidő esetén csak a tervezett összeg 50 százaléka jár, vagy részmunkaidőtől függetlenül adható-e a teljes összegű juttatás)? 3.) Évközi belépés esetén a dolgozó csak az időarányos részre jogosult (napi arányosítás), ez alól a cégünk tehet-e kivételt?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: 

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 40. §-a szerint a jogszabály alszámlákra vonatkozó szövege nem tartalmazza a „több juttatótól származóan együttvéve” kitételt, ami azt jelenti, hogy 2021. június 30-áig, ha a magánszemélynek egyidejűleg van több, vagy egymás után van több munkáltatója, akár mindegyiktől kaphat béren kívüli juttatásként 400-400 ezer forint támogatást a szálláshely alszámlájára, 265-265 ezer forint támogatást a vendéglátás alszámlájára, 135-135 ezer forint támogatást a szabadidő alszámlára. Ebből következően nem szükséges a munkavállaló nyilatkozata arról, hogy más munkáltatótól az egyes alszámlákra mennyi támogatást kapott.

Évközi belépés esetén az egyes alszámlákra előírt értékhatárokat nem kell arányosítani, az arányosítást csak a három alszámára utalt támogatás együttes összegére vonatkozó rekreációs keretösszegre kell alkalmazni.

A részmunkaidősök esetében sem az alszámla-értékhatárokat, sem a rekreációs keretösszeget nem kell arányosítani.

Jelen esetben a vendéglátás alszámlára utalt 200 ezer forint támogatás 200/800= 0,25) minden olyan munkavállalónál, akinek a munkaviszonya a cégnél az arányosított 0,25x 365=91 napot az idén meghaladja, béren kívüli juttatásnak minősül. Annál, akinél a munkaviszonyban töltött napok száma ennél kevesebb, az arányosított keretösszeget meghaladó összeg egyes meghatározott juttatásként adóköteles. Ilyen esetben nincs akadálya, hogy a munkáltató csak a béren kívüli juttatásként adóköteles összeget utalja az érintettnek.