Ezt érdemes tudni a taoelőleg bevallásáról és befizetéséről

  • Pölöskei Pálné, okleveles adószakértő és okleveles könyvvizsgáló

A cikk – bár a 2019. évi társaságiadó-bevallás halasztható szeptember 30-áig – összefoglalja a társaságiadó-előleg bevallásával, fizetésével kapcsolatos tudnivalókat.

Adóelőleg-bevallásra kötelezettek

Társasági adóelőleget a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao) hatálya alá tartozó adózóknak kell bevallani és fizetni. Kivételt képeznek a bevallási és befizetési kötelezettség alól a következők:

♦ a megszűnő adózó,
♦ adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt beadó adózó (jogelőd nélkül létrejött adózó),
♦ az MRP szervezet,
♦ az ingatlannal rendelkező társaság tagja,
♦ a közhasznú nonprofit gazdasági társaság,
♦ a vízitársulat,
♦ az alapítvány, a közalapítvány,
♦ az egyesület,
♦ a köztestület,
♦ az egyházi jogi személy,
♦ a lakásszövetkezet,
♦ a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény,
♦ az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár,
♦ a szociális szövetkezet,
♦ a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és
♦ az iskolaszövetkezet,
♦ kiválás esetén a fennmaradó, beolvadás esetén az átvevő adózó az átalakulás, egyesülés, szétválás napját követő első adóbevallásában, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás napja az előző adóévi adóbevallás benyújtását megelőzi.

A könyvvezetés pénznemének év közbeni változtatása miatt nem kell adóelőleget bevallani, ez a változás a bevallott előleget nem érinti, azaz ekkor változatlanul tovább kell fizetni a már bevallott előleget.

Az adóelőleg bevallása, fizetése

Az adóelőleget jellemzően az adóévi társaságiadó-bevallásban (’29-es nyomtatvány) kell bevallani. Az adóelőleg alapja az adóévi fizetendő társasági adó, 12 hónapnál rövidebb működés esetén az egy működési napra számított adó évesített összege. Például, ha egy adózó adókötelezettsége 2019. június 1-jén kezdődött és a fizetendő adója 14 033 ezer forint, akkor az adóelőleg alapja 2020. július 1-jétől (14 033 e forint / 214) × 366 = 24 000 ezer forint.

A 1929 bevallásban az adóelőleget az adóévet (a 2019. adóévet) követő hetedik hónap első napjától (naptári évvel azonos adózó esetében 2020. július 1-jétől) kell bevallani akkor is, ha annak benyújtása a 140/2020. (IV. 21.) kormányrendelet alapján az adóévet követő ötödik hónap utolsó napját követően, akár szeptember 30-án történik. A bevallandó előleg független attól, hogy a bevallást megelőző időszakban milyen összegű előleget fizetett a vállalkozás.

Az adóelőleg gyakorisága a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba, a halászati ágba sorolt adózót kivéve

♦ havi, ha az adóelőleg-alap meghaladja az 5 millió forintot, az esedékesség a hónap 20. napja, az adóelőleg összege az adóelőleg-alap 12-ed része;
♦ negyedéves, ha az adóelőleg-alap legfeljebb 5 millió forint, az esedékesség a negyedévet követő hó 20. napja, összege az adóelőleg-alap 1/4-e.

A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba, a halászati ágba sorolt adózó adóelőlege

♦ havi, ha az adóelőleg alap meghaladja az 5 millió forintot, az esedékesség a hónap 20. napja, az adóelőleg összege az első negyedévben havonta az adóelőleg alap 3,3 százaléka, a második negyedévben 6,6 százaléka, a harmadik negyedévben 10 százaléka, a negyedik negyedévben 13,4 százaléka,

♦ negyedéves, ha az adóelőleg alap legfeljebb 5 millió forint, az esedékesség a negyedévet követő hó 20. napja, összege az első negyedévben az adóelőleg alap 10 százaléka, a második negyedévben 20 százaléka, a harmadik negyedévben 30 százaléka, a negyedik negyedévben 40 százaléka.

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó havi/negyedévi kötelezettsége meghatározásakor az első hónap kezdő napjának a választott üzleti év kezdő napját tekintheti, és a további adóévi hónapok kezdő napjaként a naptári hónap ugyanezen sorszámát veheti számításba. Például, ha az adózó üzleti éve március 16-ával kezdődik, akkor az adóévi hónapok: március 16. – április 15., április 16. –május 15. stb. Ha viszont valamely adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszáma magasabb, mint a követő naptári hónap napjainak száma, akkor a követő adóévi hónap kezdő napjaként a követő naptári hónap utolsó napját kell tekinteni. Például, ha az üzleti év kezdő napja július 31-e, akkor az adózó adóévi hónapjai: július 31. – augusztus 30., augusztus 31. – szeptember 29., szeptember 30. – október 30. Adóévi negyedévként három adóévi hónapot kell figyelembe venni.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja milyen esetekben köteles az adózó soron kívüli adóelőleg-bevallás beadására, illetve mik az adóelőleg-mérséklés feltételei!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Flottakezelő

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close