hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ezt érdemes tudni a taoelőleg bevallásáról és befizetéséről

  • Pölöskei Pálné, okleveles adószakértő és okleveles könyvvizsgáló

A cikk – bár a 2019. évi társaságiadó-bevallás halasztható szeptember 30-áig – összefoglalja a társaságiadó-előleg bevallásával, fizetésével kapcsolatos tudnivalókat.

Adóelőleg-bevallásra kötelezettek

Társasági adóelőleget a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao) hatálya alá tartozó adózóknak kell bevallani és fizetni. Kivételt képeznek a bevallási és befizetési kötelezettség alól a következők:

♦ a megszűnő adózó,
♦ adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt beadó adózó (jogelőd nélkül létrejött adózó),
♦ az MRP szervezet,
♦ az ingatlannal rendelkező társaság tagja,
♦ a közhasznú nonprofit gazdasági társaság,
♦ a vízitársulat,
♦ az alapítvány, a közalapítvány,
♦ az egyesület,
♦ a köztestület,
♦ az egyházi jogi személy,
♦ a lakásszövetkezet,
♦ a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény,
♦ az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár,
♦ a szociális szövetkezet,
♦ a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és
♦ az iskolaszövetkezet,
♦ kiválás esetén a fennmaradó, beolvadás esetén az átvevő adózó az átalakulás, egyesülés, szétválás napját követő első adóbevallásában, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás napja az előző adóévi adóbevallás benyújtását megelőzi.

A könyvvezetés pénznemének év közbeni változtatása miatt nem kell adóelőleget bevallani, ez a változás a bevallott előleget nem érinti, azaz ekkor változatlanul tovább kell fizetni a már bevallott előleget.

Az adóelőleg bevallása, fizetése

Az adóelőleget jellemzően az adóévi társaságiadó-bevallásban (’29-es nyomtatvány) kell bevallani. Az adóelőleg alapja az adóévi fizetendő társasági adó, 12 hónapnál rövidebb működés esetén az egy működési napra számított adó évesített összege. Például, ha egy adózó adókötelezettsége 2019. június 1-jén kezdődött és a fizetendő adója 14 033 ezer forint, akkor az adóelőleg alapja 2020. július 1-jétől (14 033 e forint / 214) × 366 = 24 000 ezer forint.

A 1929 bevallásban az adóelőleget az adóévet (a 2019. adóévet) követő hetedik hónap első napjától (naptári évvel azonos adózó esetében 2020. július 1-jétől) kell bevallani akkor is, ha annak benyújtása a 140/2020. (IV. 21.) kormányrendelet alapján az adóévet követő ötödik hónap utolsó napját követően, akár szeptember 30-án történik. A bevallandó előleg független attól, hogy a bevallást megelőző időszakban milyen összegű előleget fizetett a vállalkozás.

Az adóelőleg gyakorisága a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba, a halászati ágba sorolt adózót kivéve

♦ havi, ha az adóelőleg-alap meghaladja az 5 millió forintot, az esedékesség a hónap 20. napja, az adóelőleg összege az adóelőleg-alap 12-ed része;
♦ negyedéves, ha az adóelőleg-alap legfeljebb 5 millió forint, az esedékesség a negyedévet követő hó 20. napja, összege az adóelőleg-alap 1/4-e.

A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba, a halászati ágba sorolt adózó adóelőlege

♦ havi, ha az adóelőleg alap meghaladja az 5 millió forintot, az esedékesség a hónap 20. napja, az adóelőleg összege az első negyedévben havonta az adóelőleg alap 3,3 százaléka, a második negyedévben 6,6 százaléka, a harmadik negyedévben 10 százaléka, a negyedik negyedévben 13,4 százaléka,

♦ negyedéves, ha az adóelőleg alap legfeljebb 5 millió forint, az esedékesség a negyedévet követő hó 20. napja, összege az első negyedévben az adóelőleg alap 10 százaléka, a második negyedévben 20 százaléka, a harmadik negyedévben 30 százaléka, a negyedik negyedévben 40 százaléka.

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó havi/negyedévi kötelezettsége meghatározásakor az első hónap kezdő napjának a választott üzleti év kezdő napját tekintheti, és a további adóévi hónapok kezdő napjaként a naptári hónap ugyanezen sorszámát veheti számításba. Például, ha az adózó üzleti éve március 16-ával kezdődik, akkor az adóévi hónapok: március 16. – április 15., április 16. –május 15. stb. Ha viszont valamely adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszáma magasabb, mint a követő naptári hónap napjainak száma, akkor a követő adóévi hónap kezdő napjaként a követő naptári hónap utolsó napját kell tekinteni. Például, ha az üzleti év kezdő napja július 31-e, akkor az adózó adóévi hónapjai: július 31. – augusztus 30., augusztus 31. – szeptember 29., szeptember 30. – október 30. Adóévi negyedévként három adóévi hónapot kell figyelembe venni.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja milyen esetekben köteles az adózó soron kívüli adóelőleg-bevallás beadására, illetve mik az adóelőleg-mérséklés feltételei!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST / VIDEÓAJÁNLÓ

Kérdések és válaszok

Kiva – ingatlanértékesítés

Szipszer Tamás

adószakértő

Ebrendészet

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 május
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetÉs