Visszaélések a katával: gátat szabna a PM a munkaviszony helyett alkalmazásnak

Megosztás Tetszik

Míg a gazdaságfehérítési reményeket beváltotta a kisadózók tételes adója (kata), hiszen több tízezer egyéni vállalkozót és kisvállalkozást terelt a legális irányba, addig számos cég alternatív foglalkoztatási módként használja, a probléma a héten összeülő, negyedik Adó-Tanácskozáson is megvitatják a jelenlévők – tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár.

Jelenleg Magyarországon több mint 430 ezer vállalkozás a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) vagy a kisvállalati adó (kiva) szerint adózik, ezért a héten összeülő, negyedik Adó-Tanácskozás fókuszában a két legnépszerűbb hazai adófajta áll.

A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) az Európai Unió egyik legegyszerűbb és legkevesebb adóteherrel járó adófajtája, amely a kisvállalkozóknak kínál könnyítést, de a nagy cégek nem élhetnek vissza a szabályokkal, és nem alkalmazhatják azt a foglalkoztatás alternatívájaként – hangsúlyozta az államtitkár.

Kifejtette: míg a fehérítési reményeket beváltotta a kata, hiszen több tízezer egyéni vállalkozót és kisvállalkozást terelt a legális irányba, addig számos cég alternatív foglalkoztatási módként használja. Leszögezte: a kata jelentősége megkérdőjelezhetetlen. Az EU-ban ez a kisvállalkozók legversenyképesebb adófajtája, hiszen az alacsony adóteher és a minimális adminisztrációs költség biztosítja a folyamatos növekedés lehetőségét. A kata visszaélésszerű alkalmazása azonban nemcsak az államkassza bevételét csökkenti, hanem a piaci versenyt is torzítja – ecsetelte Izer Norbert.

Az elmúlt időszakban a Pénzügyminisztériumhoz több olyan jogszabály-változtatási kérelem érkezett, amelyben azt jelezték, hogy sok cég a katát a munkaviszony alternatívájaként használja. Ezek a cégek pedig illegális versenyelőnyre tesznek szert a foglalkoztatottakat szabályszerűen alkalmazó, tisztességes adózókkal szemben.

A beadványokban szereplő állításokat alátámasztja a Pénzügyminisztérium friss elemzése is, amely szerint, míg 2013-ban az adónem bevezetésekor a katát választóknak mindössze három százaléka volt foglalkoztatott korábban, addig ez az arány 2018-ra jelentősen megnőtt. 2018 végén az akkor mintegy 300 ezer nyilvántartott katás közül minden harmadik, a vállalkozás megkezdés előtt alkalmazott volt, jellemzően munkaviszony keretei között foglalkoztatták – ismertette az államtitkár. 

Tekintettel arra, hogy a vállalkozásokkal a legközvetlenebb kapcsolatban a könyvelők, az adótanácsadók állnak, ezért az Adó-Tanácskozás résztvevői – azaz a legnagyobb ügyfélkörrel és tapasztalattal bíró adótanácsadó cégek, szervezetek, illetve a kis- és középvállalkozásokat képviselő könyvelők – nélkülözhetetlenek a kata jogalkalmazói gyakorlatának és szabályainak áttekintésekor – szögezte le Izer Norbert.

Az államtitkár kitért az Adó-Tanácskozás másik, kivát érintő témájára is. Felidézte, hogy már 51 ezer kivás céget tart nyilván az adóhivatal, vagyis egyre népszerűbb ez az adózási mód. Ezzel együtt mégis sok, a kiva választására potenciálisan jogosult vállalkozás marad a társasági adó hatálya alatt, annak ellenére, hogy a kiva választásával jelentősen csökkenne az adófizetési kötelezettségének összege. Izer Norbert szerint az Adó-Tanácskozás lehet az a fórum, amely még tovább növelheti a kiva népszerűségét.