Kivaelőleg számítása, bevallása: foglalkoztatottak utáni kedvezmények, példa az adóelőleg megállapítására

Megosztás Tetszik

Közeledik a második negyedévi kisvállalatiadó-előleg július 20-ai bevallási határideje. Kétrészes összeállításunkban áttekintjük a legfontosabb tudnivalókat, különös tekintettel a foglalkoztatási kedvezményekre. Az első részben a kivaelőleg számítására, a figyelembe vehető személyi jellegű kifizetések meghatározására, a jóváhagyott fizetendő osztalék adóalap-befolyásoló szerepére vonatkozó szabályokat ismertettük, a második részben az érvényesíthető kedvezményeket vesszük sorra, és konkrét példával is segítünk eligazodni.

Érvényesíthető kedvezmények

Az adóelőleg-alap megállapításánál csökkentő tétel az adóalany által a kedvezményezett foglalkoztattak részére kifizetett munkabér, vagy a kedvezményezett foglalkoztatott után megállapított, szociális hozzájárulási adóról szóló törvény (Szocho. tv.) szerinti adóalap vagy a kedvezményezett kutató-fejlesztő foglalkoztatott vonatkozó tevékenysége közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után az adóelőleg-megállapítási időszakban érvényesíthető kedvezmény összege.

A Katv. alkalmazásában a kedvezményezett foglalkoztatottak után személyenként érvényesíthető kedvezmény a Szocho. tv. meghatározott rendelkezései alapján:

– szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér 50 százaléka [Szocho. tv. 10. §],

– munkaerőpiacra lépő személy esetében a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér összege a foglalkoztatás 1. évében, havonta legfeljebb a minimálbér 50 százaléka a foglalkoztatás további hat hónapjában [Szocho. tv. 11. §],

– három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nő esetében a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér összege a foglalkoztatás 1–3. évében, havonta legfeljebb a minimálbér 50 százaléka a foglalkoztatás 4–5. évében [Szocho. tv. 12. §],

– a megváltozott munkaképességű, munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatott után megállapított Szocho. tv. szerinti adóalap, de havonta legfeljebb a minimálbér kétszerese [Szocho. tv. 13. § (1) bekezdés a) pont],

– egyes gazdasági formákban működő vállalkozással/szervezettel tagi jogviszonyban álló megváltozott munkaképességű természetes személy foglalkoztatott (tag) után megállapított Szocho. tv. szerinti adóalap, de havonta legfeljebb a minimálbér kétszerese [Szocho. tv. 13. § (1) bekezdés c) pont],

– doktori (PhD) vagy annál magasabb tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállaló esetében a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér kétszerese [Szocho. tv. 15. § (1) bekezdés],

– a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállalónál a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér kétszerese [Szocho. tv. 15. § (1) bekezdés],

– kutatás-fejlesztési tevékenységben foglalkoztatott, KFI tv. szerinti kutató-fejlesztő munkavállaló esetében a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség 50 százaléka [Szocho. tv. 16. §].

CIKKÜNK FOLYTATÁSÁBAN

• ismertetjük az egyes érvényesíthető kedvezményekre vonatkozó tudnivalókat, és
• egy konkrét példán keresztül bemutatjuk, mi, hogyan befolyásolja az adóelőleg-számítást.