adozona.hu
Megengedett-e jövedéki termék sorsolása nyereményjátékban?
//adozona.hu/jovedeki_ado_vam_deviza_termekdij/jovedeki_sorsolas_nyeremenyjatek_facebook_A3L5RR
Megengedett-e jövedéki termék sorsolása nyereményjátékban?
Facebook-on indított nyereményjáték tárgya lehet-e jövedéki termék, és ha igen, milyen adóvonzata van? Olvasói kérdésre Kneitner Lea okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő válaszolt.
A kérdés részletesen így szólt: Sörfőzéssel foglalkozó társaságunk szeretne facebook nyereményjátékot indítani. Általuk gyártott sört szeretne a játék nyereménytárgyává tenni (jövedéki termék, GDPR-szabályzat oké). Kérdésünk, hogy adózási szempontból a nyeremény után (melyet magánszemély nyer) milyen közteher fizetendő (5 ezer forint alatti nyeremény)? Illetve ezt, ha tudáshoz párosítják (miszerint például találós kérdés megválaszolása), akkor ebben az esetben szükséges-e az adófizetés? Bár ez nem adózással kapcsolatos kérdés, de kérdésünk, hogy a jövedéki termék sorsolása megengedett-e, vagy figyelembe kell venni a szerencsejátékról szóló törvényt, és be kell-e ezt jelenteni?
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 76. § (1) bekezdése alapján a nyeremény esetében – ha az nem tartozik a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá – a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvényben meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból származó nyeremény (a továbbiakban: adóköteles nyeremény) címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni.
Abban az esetben, ha a nyeremény nem pénz, hanem más vagyoni érték (például tárgynyeremény vagy szolgáltatás), akkor a kifizetőt terhelő adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa [Szja tv. 76. § (3) bekezdés] után 15 százalék szja.
Továbbá, a szociális hozzájárulásról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) 4. § b) pontja alapján az egyes meghatározott juttatásokat szociálishozzájárulásiadó-kötelezettség terheli. Mivel az adó alapja az Szja tv. szerinti adóalapként meghatározott összeg, ezért szintén a teljes piaci érték 1,18-szorosa mint adóalap után keletkezik a kifizetőnél 13 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kötelezettség.
Vetélkedőnek, versenynek minősül a nyereményjáték, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek:
- a játék nyilvánosan meghirdetett;
- a feltételek bárki számára azonosak;
- az adott feladat, cél elérése érdekében a résztvevők tudásuk, képességük vagy adottságuk birtokában egymással megmérkőznek, versengenek (a siker és győzelem elérése inkább a versenyzőn és nem külső tényezőkön múlik); valamint
- ha a nyeremény nem pénz.
Verseny, vetélkedő díja esetén személyi jövedelemadó szempontból a szervezőt a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa után 15 százalék (összesen 17,7 százalék) adófizetési kötelezettség terheli.
Az engedélyköteles szerencsejátékok fogalmát a szerencsejátékok szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) 1. § (1) bekezdése határozza meg, amely alapján az alábbi konjunktív feltételek teljesülése esetén beszélhetünk jogi értelemben vett szerencsejátékról:
a) a játékos tét- vagy díjfizetés ellenében,
b) pénznyereményre vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá,
c) ahol a nyerés és a vesztés esélye kizárólag vagy túlnyomórészt a véletlentől függ.
Az előbbi szempontok fennállása esetén a szervező által szervezett játék attól függetlenül áll a jogszabály és ebből fakadóan engedélyeztetési kötelezettség hatálya alatt, hogy a törvény külön nevesíti-e az adott játékot a szerencsejáték valamely alfajaként vagy sem (KGD2013. 115.).
Olyan játékok esetében, ahol minden egyes meghatározott értékben történő fizetésért cserébe garantált tárgynyereményt kap a vevő, azonban az ajándékok között egy-egy nagyobb értékű tárgy is található, melyeknek értéke aránytalanul meghaladja a befizetett összeget, akkor tétfizetés ellenében megvalósuló vagyoni értékű nyereményre való jogosultságról beszélhetünk (ezek az úgynevezett zsákbamacskajátékok).
Hozzászólások (0)