Törökországból behozott áru áfája, vámkezelése

Megosztás Tetszik

Olvasónk azt szerette volna megtudni, hogy miként lehet Törökországból árut szabályosan behozni. A kérdésre Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: saját cégem (kft.) szeretne Törökországból árut (drogériai, tisztálkodási szereket) behozni Magyarországra. A kérdésem az, hogy hogyan működik a behozatal. Megveszem az árut Törökországban, majd megérkezik a határra, és onnan hogyan tovább? Kell-e vámot fizetni vagy nem? Hallottam valamilyen ATR nyomtatványról, ami által állítólag nem kell vámot fizetni. De ha nem fizetek vámot, és az áru megérkezik, akkor mi a tovabbi teendő? És ha vámot nem fizetek, de ahogyan az áru megérkezik és az adóhivatal megállapítja az adót, akkor azt az összeget visszaigényelhetem-e? Ha igen, hogyan?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Mivel Törökország vámjogi szempontból harmadik országnak minősül, így az ön által leírt esetben egy termékimportról van szó. Amennyiben az áruk végső rendeltetési helye belföld, abban az esetben szabadforgalomba kell helyezni azokat.

Az unió vámterületére beérkező árut (amennyiben közvetlenül Magyarországon lép be az unióba) be kell mutatni a határvámhivatalnál, majd az egyik lehetőség, hogy ott egyúttal kérni is kell a szabadforgalomba helyezését. A másik lehetőség, hogy az áru szabadforgalomba helyezése a rendeltetési helyen (a cég székhelye/telephelye szerinti helyen) történik meg. Ebben az esetben egy árutovábbítási eljárást kell kezdeményezni a határvámhivatalnál, amely a rendeltetési helyig szól.

További lehetőség, ha a török fél indít egy árutovábbítási eljárást a rendeltetési helyig. Ebben az esetben a szabadforgalomba helyezés szintén a rendeltetési helyen történik meg, és a határvámhivatalnál nincs teendő.

A termékimport során általános esetben meg kell fizetni a felmerülő vámot és áfát. Az Európai Unió és Törökország között azonban vámuniós megállapodás van érvényben, amely azt jelenti, hogy ha a török partner ad a szállítmányhoz A.TR okmányt, akkor a szabadforgalomba helyezés vám megfizetése nélkül lehetséges. A.TR okmány hiányában a harmadik országra vonatkozó általános vámtétel alkalmazandó. A termékimporthoz kapcsolódó áfát valamennyi esetben meg kell fizetni az import tagállamában (Magyarországon), melynek kezelése adminisztrációs kötelezettségekkel jár.

A rendeltetési tagállamban, azaz esetünkben Magyarországon történő szabadforgalomba helyezést az illetékes NAV igazgatóságnál kell kezdeményezni. Az ügyfélnek a vámkezeléshez rendelkeznie kell vámazonosító (EORI) számmal. A vámkezelést a cég a saját nevében vagy egy vámjogi képviselő közreműködésével kezdeményezheti. A szabadforgalomba helyezés a vámhatóság által hozott határozat meghozatalát, valamint az abban közölt vám (ha van) és áfa megfizetését követően zárul le. Ezt követően az áru szabadon felhasználható.

A vámkezelés során az importot terhelő áfa alapesetben kiszabásra kerül, melyet a cégnek meg kell fizetnie. Ez alól kivétel, ha az ügyfél vagy a közvetett vámjogi képviselője rendelkezik az import áfa tekintetében önadózásra vonatkozó engedéllyel. Ebben az esetben a vámhatóság az áfát tájékoztató jelleggel közli, melyet a cégnek a bevallásában kell rendeznie.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 120. §-ban foglaltak alapján az import vámeljárás során megfizetett áfa azonos bevallási időszakban levonható abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet termék importjához kapcsolódóan

a) maga vagy közvetett vámjogi képviselője megfizetett, vagy
b) maga vagy közvetett vámjogi képviselője fizetendő adóként megállapított.

Közvetett vámjogi képviselet esetén a felmerülő áfát a képviselő fizeti meg és az ehhez kapcsolódó adólevonási jog is átengedményezhető rá az áfatörvény 129. § alapján.

Az áfatörvény 127. § alapján az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon az áru átengedéséről szóló vámhatósági értesítés (ha jogszabály alapján az értesítési kötelezettség fennáll), valamint

• az a) pontban említett esetben a nevére szóló, a termék szabad forgalomba bocsátása során az adófizetési kötelezettséget megállapító határozat, valamint a nevére szóló, az adó megfizetését igazoló okirat, vagy ha az adót közvetett vámjogi képviselője fizette meg, a közvetett vámjogi képviselőnek az adóalany nevére szóló nyilatkozata az adó megfizetéséről;
• a b) pontban említett esetben mindazon okiratok, amelyek a fizetendő adó összegszerű megállapításához szükségesek, vagy ha a fizetendő adót közvetett vámjogi képviselője állapította meg, a közvetett vámjogi képviselőnek az adóalany nevére szóló nyilatkozata az adó fizetendő adóként történt megállapításáról és bevallásáról.