llleték öröklés esetén. Példákkal

Megosztás Tetszik

Bár az örökölt vagyontárgyak után általában nem kell illetéket fizetni, hiszen az egyenes ági rokonok (szülő – gyermek, nagyszülő – unoka stb.) és a házastársak közötti vagyonmozgásokat az illetéktörvény mentesíti az öröklési illeték alól, előfordulhatnak olyan öröklési ügyek, amelyekkel összefüggésben az örökösnek mégis keletkezik illetékfizetési kötelezettsége. Ismertetjük a részletszabályokat.

I. Általános öröklési szabályok

Az illetéktörvény szerint az örökség, a hagyomány, valamint a meghagyás alapján történő vagyonszerzés, a kötelesrész szerzése és a halál esetére szóló ajándékozás után öröklési illetéket kell fizetni, kivéve, ha valamely illetékkedvezményi, illetékmentességi szabály érvényesíthető [Itv. 8. § (1) bekezdés]. Külön utal az illetéktörvény arra is, hogy a haszonélvezeti jog megváltása is illetékköteles, illetve, hogy a hagyaték részeként kell kezelni azt az örökséget, amely az örökhagyóra szállt, de még nem adták át részére [Itv. 8. § (3) bekezdés]. Az öröklési illetékszabályok függetlenek attól, hogy az örökös végrendelet vagy törvényes öröklés útján szerezte meg az örökségét, azaz mindkét esetben ugyanazokat az öröklési illetékszabályokat kell alkalmazni.

Öröklési illetéket az örökség úgynevezett tiszta – vagyis a terhekkel csökkentett – értéke után kell fizetni [Itv. 13. § (1) bekezdés]. Hagyatéki teher például a hagyatéki eljárás során kirendelt gondnok vagy végrendeleti végrehajtó tiszteletdíja is. Az örökséget terhelő terhek fennállását az örökösnek kell igazolni, az örökhagyó eltemettetésének szokásos költségei azonban elfogadhatóak hagyatéki teherként anélkül, hogy azt az örökös külön bizonyítaná [Itv. 13. § (2)–(4) bekezdés].

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy az örökölt vagyontárgytól függően mennyi az illeték mértéke, továbbá mi a szabály öröklési szerződés esetén!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.