hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Transzferár-kiigazítás az iparűzési adóban is

  • Antretter Erzsébet, Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának igazgatója

Azt talán már mindenki tudja, hogyan kezelendőek a transzferár-kiigazítások a társasági adóban és az áfában. Az azonban kevésbé ismert, hogy 2021. január 1-jétől a helyi iparűzési adóra vonatkozó előírások is kiegészültek a transzferár-kiigazításra vonatkozó rendelkezésekkel.

Mivel – amint azt a későbbiekben látni fogjuk – az iparűzési adó szabályozása is hivatkozik a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) vonatkozó előírásaira, először nézzük meg ezeket a rendelkezéseket!

Transzferár-kiigazítás a társasági adóban

A Tao tv. nevesíti azokat az eseteket, amikor transzferár-kiigazítást kell végrehajtani. A Tao tv. 18. § (1) bekezdés alapján:

„Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó – az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül – adózás előtti eredményét

a) csökkenti, feltéve, hogy

aa) az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna,

ab) a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya,

ac) rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét és

ad) rendelkezik a másik fél nyilatkozatával, amely szerint a másik fél a különbözet összegét (a másik félre vonatkozó jog szerinti szokásos piaci ár elve alapján meghatározott összeget) figyelembe veszi (vette) a társasági adó vagy annak megfelelő adó alapjának meghatározása során;

b) növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.”

A fentiek alapján, ha a kapcsolt vállalkozások egymás közötti tranzakcióikban alacsonyabb vagy magasabb árat alkalmaznak, mint az szokásos piaci körülmények között indokolt volna, akkor a társaságiadó-alapot ennek megfelelően módosítani kell/lehet a következők szerint:

» ha az adózás előtti eredmény alacsonyabb a kapcsolt felek között alkalmazott ellenérték következtében, mint az szokásos piaci ár mellett lett volna, akkor az adóalapot növelni kell, 

» ha az adózás előtti eredmény magasabb a kapcsolt felek között alkalmazott ellenérték következtében, mint az szokásos piaci ár mellett lett volna, akkor az adóalapot csökkenteni lehet bizonyos feltételek fennállása esetén.

Tehát a növelés mindig kötelező, a csökkentés viszont csupán egy lehetőség, ha bizonyos feltételek teljesülnek.

Fontos hangsúlyozni, hogy az adóalap csökkentésére csak abban az esetben van lehetőség, ha a magyar adózó rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét, továbbá rendelkezik a másik fél nyilatkozatával, amely szerint a másik fél a különbözet összegét figyelembe veszi (vette) a társasági adó alapjának meghatározása során.

Az adóalap-csökkentés tehát csak olyan esetben hajtandó végre, amikor az adózóval szerződő kapcsolt vállalkozás vagy belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy, amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya.

Adóalap-csökkentés azonban nem érvényesíthető, ha az adóalap-különbözet az adózó ellenőrzött külföldi társaságával (CFC) folytatott tranzakciók eredményeként jött létre.

Az alátámasztó dokumentumoknak (a nyilatkozatnak is) a társaságiadó-bevallás benyújtása előtt rendelkezésre kell állniuk. Fontos továbbá, hogy az adóalap-korrekciót a Tao tv.-ben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül kell alkalmazni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, melyek a transzferár-kiigazítás szabályai az iparűzési adóban!
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Könyvezetés módjának változtatása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Tőketartalék vagy halasztott bevétel

Pölöskei Pálné

adószakértő

Értékpapírszámla jutalékból

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 január
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs