Iparűzési adó katás vállalkozás szünetelése idején?

Megosztás Tetszik

Milyen jogszabályi rendelkezés alapján lehet előírni egy tételes katás egyéni vállalkozás szünetelése esetén is a tételes iparűzésiadó-fizetést? – kérdezte olvasónk. Dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.

"Ügyfelem tavaly óta szünetel (a mai nap is), és az önkormányzat kiküldte neki, hogy 03.16-ai és 09.15-ei határidővel fizesse be a tételes hipát. Nem értem, milyen jogon teszi ezt? Egyáltalán megtehetik? Eddig ilyen nem volt, és most sem indokolható, hiszen ez náluk nem adóelőleg, hanem tényleges adó, ami a szünetelés miatt napra arányos. Ha év eleje óta szünetel a vállalkozás, akkor a szünetelés befejezését követően szabadna csak előírni – véleményem szerint – az arányos időszakra ezt. Vagy rosszul tudom/értem?" – érdeklődött olvasónk.

A helyi adókról szóló törvény (Htv.) 39/B paragrafusának (3) bekezdése szerint a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozó (kisadózó vállalkozás) (9) bekezdés szerint bejelentett döntése esetén, az adó adóévi alapja – a 39. paragrafus (1) bekezdésében, vagy a 39/A paragrafusban foglalt előírásoktól eltérően – székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint. Ha a kisadózó vállalkozás e minősége szerinti adókötelezettsége valamely településen az adóév egészében nem áll fenn, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel, akkor az adó önkormányzatonkénti alapja a 2,5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított része. 

Ugyanezen paragrafus (4) bekezdése szerint, ha a kisadózó vállalkozás a (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást választja és a kisadózó vállalkozás adókötelezettségének időtartama az adóévben

a) 12 hónap, akkor adóját évente két egyenlő részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. és kilencedik hónapjának 15. napjáig,

b) 12 hónapnál rövidebb, akkor adóját két egyenlő részletben a kisadózó vállalkozás e minőségében fennálló adókötelezettsége adóéven belüli első és utolsó hónapját követő hónap 15. napjáig

fizeti meg.

Esetünkben a fenti b) pont áll fenn, mivel a szünetelés időtartama nem számít bele az adókötelezettség időtartamába, tehát a március 15-ei, és a szeptember 15-ei időponttal történő adókötelezettség előírása valóban nem tűnik helyesnek, ezt a fenti jogszabályi hivatkozások alapján célszerű egyeztetni a helyi adóhatósággal – tanácsolta szakértőnk.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a kérdésben szereplő problémára csak a tényállás teljes körű ismerete mellett adható egzakt válasz.