A nap kérdése: kkv-minősítés helyi iparűzési adó szempontjából

Megosztás Tetszik

Az Adózóna olvasója azt kérdezte, hogyan kell értelmezni a kisvállalatra vonatkozóan a hipa-törvény kkv-törvényre utaló szabályát. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Társaságunk 2020-ban a kapcsolt cégeivel együtt is kisvállalatnak minősült, a cégcsoportnak sem a mérlegfőösszege, sem az árbevétele nem érte el a 10 millió eurót év végi MNB-árfolyammal számolva. A létszám ugyan 51 lett, de mivel előző évben 50 alatt volt, és a többi mutató is a 10 millió euró alatt maradt, a korábban megszerzett kisvállalati minősítés nem változott. 2021-ben a cégcsoport mérlegfőösszege és árbevétele is 10 millió euró felett, sőt 4 milliárd forint felett alakult, a létszám azonban lecsökkent 45-re. Jól gondolom-e, hogy 2021-ben sem változott a kisvállalati minősítés, mert ez csak az első év, hogy a pénzügyi mutatók határérték felett alakultak, a létszám viszont ismét határérték alá csökkent? Jól gondolom-e, hogy a helyi iparűzési adó mértékére vonatkozó 50%-os kedvezmény is jár a társaságnak, mert a helyiadó-törvény is a kkv-törvényre utal a minősítési kritériummal kapcsolatban, az pedig csak akkor változik, ha a cég két egymást követő évben túllépi a határértékeket? A törvény többes számban fogalmaz, tehát ha csak egyik határértéket lépte túl a cég két egymást követő évben, úgy gondolom, akkor nincs változás."

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A jogértelmezést mindig nehezíti, ha egy törvény közvetlenül egy másik törvényben szereplő jogszabályhelyre mutat.

Az iparűzési adót szabályozó 1990. évi C törvény (hipa-törvény) 51/L §-a közvetlenül beidézi a kis- és középvállalkozásokról szóló 2004. évi XXXIV. törvényt (kkv-törvény).

Vagyis egy vállalkozás tulajdonképpen akkor alkalmazhatja az 1%-os adómértéket, ha a kkv-törvény szerinti kis- és középvállalkozás fogalmának megfelel, de úgy, hogy a mérlegfőöszegre és nettó árbevételre vonatkozó értékek 4 milliárd forintnak tekintendők.

Álláspontom szerint tehát a vállalkozásnak azt kell megvizsgálnia, hogy vajon akkor is kis- és középvállalkozásnak minősülne-e, ha a kkv-törvényben nem szerepelne az 50 millió, illetve 43 milló eurós értékhatár, hanem helyette egységes 4 milliárd forint lenne meghatározva.

A létszámadat a kisvállalkozásoknál 50 fő, középvállalkozásoknál pedig 250 fő. A kedvezménnyel a középvállalkozások is élhetnek, így létszám tekintetében bizonyosan a határérték alatt van a cég.

A bevétel esetén 2021-ben ugyan a cég meghaladta a 4 milliárd forintos értékhatárt, de valóban a 2 éves szabály miatt a cég nem veszítette el kkv-státuszát még akkor sem, ha a kkv-törvényben 4 milliárd forintban lenne meghatározva a bevételi és mérlegfőösszeg értékhatára.

Így álláspontom szerint érvényesíthető az adókedvezmény. Ugyanakkor felhívom figyelmét, hogy válaszom csak a szakmai álláspontomat tükrözi, az adóhatóság véleménye ettől eltérhet.