További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Két kérdés evás bt. egyszerűsített végelszámolásáról

  • adozona.hu
1

Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni a saját jogú nyugdíjas végelszámoló után, és mi a teendő, ha a cégnek semmiféle kötelezettsége nincs hitelezőkkel szemben? – kérdezte az Adózóna olvasója. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.

A kérdés konkértan így szólt: "Bevételi nyilvántartást vezető evás bt. egyszerűsített végelszámolását határozta el. Ezzel kapcsolatban két kérdésre szerenék választ kapni: 1. Egyszerűsített végelszámolás esetében a végelszámoló a bt. beltagja lesz. Nevezett nyugdíjkorhatárt betöltött saját jogú nyugdíjas. Szeretném megkérdezni, hogy a végelszámolás ideje alatt kell-e utána egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni és bevallani? 2. A cégnek semmiféle kötelezettsége nincs hitelezőkkel szemben. Tehát, ha letelik a közzétételt követő 40 nap, akkor nem tudok jegyzéket készíteni a követelésekről, mert nincs miről. Kérdésem, hogy ezen jegyzék helyett be kell-e nyújtani a cégbírósághoz egy nemleges nyilatkozatot? Vagy egyszerűen meg fog egyezni a nyitómérleg és a korrigált nyitómérleg, és nincs egyéb teendőm?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az adózási és járulékkérdésére a következő összefüggések vonatkoznak.

A korábbi szabályozás szerint a legfőbb szervnek végelszámolót kellett választania, de végelszámoló lehetett a cégvezető vagy a tulajdonos is. Egyszerűsített végelszámolásnál – a 2018. év közepétől hatályos – új előírás szerint nincs szükség a választásra, mert a törvény rögzíti, hogy a végelszámolót terhelő feladatokat a cég vezető tisztségviselői látják el.

A polgári törvénykönyv alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.

A kérdéses esetben feltételeztem, hogy ez a személy a bt. saját jogú nyugdíjas beltagja, aki nem munkaviszony, hanem megbízás keretében látja el vezető tisztségviselőként a végelszámolói feladatokat. A 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. § d) pont 5. alpontja alapján társas vállalkozó: a betéti társaság "... olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül." Tehát, ha az előző feltétel teljesül, és a közölt esetben teljesül a Tbj. 4. § e) pontja is, akkor a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó szabályait kell alkalmazni.

A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a Tbj. 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó a Tbj. 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése, a Tbj. 4. § d) pont 5. alpont szerinti társas vállalkozó esetében az ügyvezetői/végelszámolói tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem.

Ha a kiegészítő tevékenységet folytató személy díjazás nélkül (ingyen) végzi a tevékenységét, akkor csak az egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetnie a vállalkozásnak.

A második kérdést illetően: természetesen, ha nincsenek kötelezettségei, követelései, akkor nem tud mást közölni az egyszerűsített iratmintákban sem.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (1)

Ruszin Zsolt

A válasz nem említi meg, hogy nem minősül kiegészítő társas vállalkozónak az a nyugdíjas-végelszámoló, aki munkaviszonyra lép az általa végelszámolt vállalkozással. Ráadásul 2019.01.02-től már nem is kell bejelenteni őt, így a T1041-es adatlap beküldésével se tud "elkésni".

Az ilyen munkaviszonynál mennyi idő van szüksége a végelszámolónak a heti munkavégzéshez? Mondjuk legyen heti 5 perc? Akkor arányosítsuk a minimálbért. Nálam ez kb. 300 Ft havi munkabérre jött ki, legyen tehát a munkabér havi 300 Ft. A nyugdíjas munkavállalónak csak SZJA levonása van, ami 45 Ft, havonta. Ha jól figyeltem, akkor ez az összeg a 1908-as bevallásban "elmegy kerekítésbe".

Sikeres végelszámolást kívánok!

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Apanap

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Az alkalmazott esetenkénti berendelése

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Túlóra-elszámolás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

2019 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X