Áttérés katáról társasági adózásra: ezek a legfontosabb lépések

Megosztás Tetszik

A jövő évben hatályba lépő kisadózókat érintő változások többeket is arra késztetnek, hogy vissza-/áttérjenek a társasági adó hatálya alá. Az áttéréssel kapcsolatban olvasónknak számviteli, adózási kérdései merültek fel, amelyeket Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt meg.

A kérdés részletesen így hangzik: egy kkt., amely 2019-ben evából áttért katára 2019–2020 évben kata szerint adózott. A kkt.-nek 2 fő nyugdíjas tagja van, mindkettő után megfizettük a katát. Több céggel van szerződése, de az egyik céggel kötött szerződés, (amely két különböző feladat elvégzésére szól) az éves megbízási díja meghaladja a 3 millió forintot, ezért úgy döntöttünk, hogy áttérünk a tao alá. Kérdéseim az áttérés, illetve az az áttérés lépéseire vonatkoznak. Mit kell tenni az evás időszakban vásárolt tárgyi eszközökkel, melyeket a katás időszak alatt is használtunk, és a továbbiakban is használni fogjuk? Milyen könyvelési és adózási, bevallási lépések tartoznak az áttéréshez? Továbbiakban is a két nyugdíjas dolgozik a kkt.-ben. Hogyan kell kijelenteni a katából és be kell-e jelenteni őket szja alá?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról a társasági adózásra történő áttérés lépései a következők.

1. A változást a ’T201T nyomtatványon be kell jelenteni az adóhatóságnak. A kisadózó vállalkozásra vonatkozó rendelkezéseket a bejelentés hónapjának utolsó napján még alkalmazni kell, az adóalanyiság a következő hónap első napján szűnik meg. Az adóalanyiság megszűnését követő nappal a vállalkozásnak új üzleti (adó) éve kezdődik.

2. A kisadózói jogállás év végi megszűnése esetén a következő év február 25-éig, év közben történő megszűnéskor a megszűnést követő 30 napon belül:

a) el kell számolni a tételes adóval;

b) meg kell vizsgálni kell-e 40 százalékos adót fizetni, ha igen, akkor azt be kell vallani és meg kell fizetni, a bevallást a ’KATA nyomtatványon kell teljesíteni;

c) be kell vallani (a ’KATA nyomtatványon), és meg kell fizetni a társasági adót, ha egyes kedvezményekkel kapcsolatban nem alkalmazta a vállalkozás a kisadózó vállalkozások tételes adójának választásakor a jogutód nélküli megszűnés szabályait, de az az esemény, amely a társasági adó alatt adókötelezettséget vont volna maga után, a kisadózó vállalkozás időszakában következett be;

d) meg kellene fizetni az osztalék utáni adót kiváltó adót, ha a megszűnésig még nem kellett azt megfizetni, de ha az eva hatálya alól tért át a vállalkozás a katára, abban az esetben ezt akkor meg kellett fizetni;

e) nyilatkozni kell – ugyancsak a ’KATA nyomtatványon – arról a bevételről, amelyet az adóévben szerzett meg a vállalkozás;

f) a kisadózó vállalkozásnak a nyilatkozatában vagy bevallásában adatot kell szolgáltatnia bármely más személy – az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt kivéve – nevéről és címéről, a naptári évben megszerzett, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegéről, ha az 1 millió forintot meghaladja, az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki, nem kell továbbá figyelembe venni azt a bevételt, amelyet egyszerűsített vállalkozói adóalanyként szerzett meg és adózott.

3. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) hatálya alá történő visszatérés is bekövetkezik a társasági adózás választása esetén. Ezért a Szt. 2/A § (4) bekezdése szerint nyitó mérleget kell késztenie, amelybe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell.

4. Be kell vallani a kisadózó vállalkozásnak az e jogállása megszűnését követő 60 napon belül a társaságiadó-előleget a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (tao-törvény) 26. § (13) bekezdése szerint a megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig meg kell fizetni azt. A háromhavonta esedékes társaságiadó-előleg összege
♦ a kisadózó vállalkozási jogállás megszűnésének évében elért bevétel 0,25 százaléka, ha az adóév időtartama 12 hónap volt;
♦ a kisadózó vállalkozási jogállás megszűnésének évében elért bevétel működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 0,25 százaléka minden más esetben.

A bevallási nyomtatvány a ’43TAO.

5. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (eva-törvény) csak arról rendelkezett, hogy az evaalanyiság időszaka alatt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál az értékcsökkenési leírást a más által kibocsátott bizonylaton feltüntetett bekerülési értékre vetítve állapítja meg. A kisadózó vállalkozások szerinti adózásra történő áttérés e kérdést nem érintette. Ha azonban az adózó a tételes adóról áttér a tao hatálya alá, akkor – értelemszerűen – alkalmazni kell az említett előírást. Ez azt jeleni tehát, hogy az evaalanyként beszerzett eszközök esetében az adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírásnak a más által kibocsátott bizonylaton feltüntetett bekerülési értéke alapján számított összeg érvényesíthető azzal, hogy az evaalanyiság időszaka alatt a tao előírása szerinti értékcsökkenési leírás elszámoltnak minősül. Ugyanakkor a kata alanyiság időszakára vonatkozóan nem kell ezen eszközök tekintetében elszámoltnak tekinteni a tao szerinti leírást.

6. A ’T201T nyomtatványon kell törölni a bejelentett kisadózókat és az ’1041-es nyomtatványon kell bejelenteni a tb alá a biztosítottnak minősülő személyeket. Az öregségi nyugdíjas – a foglalkoztatásra vonatkozó szerződés jellegétől függetlenül – nem biztosított, így bejelenteni sem kell. Az szja-kötelezettséget nem kell bejelenteni, de az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 50. §-a szerint havonta – a tárgyhót követő hónap tizenkettedik napjáig – kell a magánszemélyek részére juttatott adó-/járulékköteles jövedelemről és a kapcsolódó (az Art.-ben részletezett adatokról) bevallást benyújtani.