79 találat a(z) válás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy házaspár, akik hivatalosan elváltak 2 éve, de a közösen, 50-50 %-ban tulajdonolt lakást most szeretnék / tudják eladni. Az egyik fél egy másik lakást kíván vásárolni, amelynek a forgalmi értéke magasabb, mint az értékesíteni kívánt lakás 50%-nak az értéke, de szeretné elkerülni, illetve minimumra csökkenteni a vagyonszerzési illeték összegét. Az ingatlant 2014 előtt szerezték be közösen, így ha közösen adnák el, akkor az értékesítés szja-mentes lesz. 1. Lehetséges-e az, hogy a lakást vásárolni kívánó fél kifizeti a másik felet házassági vagyonmegváltásképpen, így - ha jól tudom - ez szja-mentes lesz annak, aki kapja az összeget, és az ingatlant megszerző fél vagyonszerzési illetéket sem fizet az eddig közös lakás másik 50%-ának megszerzéséért? Így a teljes lakás 100%-a a tulajdonába kerül, majd azt értékesíti. 2. A megváltott 50% értékesítésén keletkezik-e szja-fizetési kötelezettsége, ha az ingatlant ugyanabban az évben eladja, vagy az eredeti, 2014 előtti közös tulajdonszerzés időpontja lesz a mérvadó az szja -zámításnál? 3. Milyen megoldást lehet találni ilyen esetben arra, hogy az újonnan szerzett magasabb árú ingatlan vagyonszerzési illetéke a legalacsonyabb összegű legyen? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném a tanácsát kérni. Házasságunk alatt két ingatlant építettünk közösen a volt férjemmel. Mindkét ingatlan a férjem nevén volt. 2015. évben elváltunk, és a vagyonmegosztás alapján az egyik ingatlan a nevemre került. Az idén – 2019. évben – az ingatlan értékesítettem. Ezzel kapcsolatban lenne a kérdésem, hogy az értékesített ingatlan vonatkozásban keletkezik-e személyi jövedelem adó kötelezettségem. A szerzés évének 2015. év számít, amikor az ingatlan a nevemre került, vagy pedig az eredeti szerzési időpont az irányadó? Mindkét ingatlant a házasságunk időszaka alatt építettük, 2010. évben. Segítségét előre is köszönöm: Bereczk Zsuzsanna

Kérdés

Tisztelt Adózona! A férjemmel válni készülünk, van három közös gyermekünk. A keresetet még nem adtuk be, jelenleg a jogi képviselőink egyeztetnek, annak érdekében, hogy születhessen köztünk egy bontóperi megállapodás, amely alapján a házasság közös megegyezés alapján történő felbontását kérhetjük. A kérdésem a következő: A három gyermek és én elköltözünk az utolsó közös házastársi lakásból. Szeretnék felvenni 10 millió forint csok-ot, és lakást vásárolni. A lakás tulajdonosa 1/1 én leszek és a gyerekek is az én háztartásomban nevelkednek majd. A kérdésem az, hogy a házasság felbontását kimondó jogerős bírósági határozat előtt én már igényelhetem a csok-ot? Elegendő, ha teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozom arról, hogy a gyerekek az én háztartásomban nevelkednek, vagy a csok felvételéhez szükséges a gyermek elhelyezésre vonatkozó bírósági döntés bemutatása? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Adott egy házaspár, akik 50-50%-os arányban vásároltak egy lakást 2007-ben. 2016-ban elváltak, és a vagyonmegosztáskor a feleség megkapta ezen lakás másik 50%-át is, amelyet 2016-ban be is jegyzett a földhivatal. A lakást a volt feleség 2018-ban eladta. Kérdés: mi a vagyonmegosztással megszerzett ingatlanhányad szerzési időpontja? Köszönöm a választ.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2019. februárban elváltunk a férjemmel, akivel eddig 3 gyermekünket közösen neveltük. Jelen pillanatban felváltva neveljük a gyermekeinket, a családi pótlékot én, az édesanya kapom teljes mértékben, megosztás nélkül. A kérdésem az lenne, hogy a családi adókedvezményt én vehetem teljes mértékben igénybe vagy a volt férjem is igénybe veheti-e megosztással? Amit még tudni kell, hogy a gyermekeink állandó lakcíme a volt férjem lakcíme.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk 8 órás munkavégzés mellett a felesége helyett gyedet igényelt, ezért hivatalos igazolás alapján részére szochokedvezményt veszünk igénybe. Válásra került sor, a gyerekek kikerülnek a munkavállaló háztartásából, és a gyedről is lemond. Kérdésem, hogy továbbra is igénybe vehető-e a szochokedvezmény a munkavállaló után, és ha igen, akkor meddig? Köszönettel várom válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Házasság megszüntetése esetén a közös (50-50 százalékos) tulajdonban lévő ingatlan egyik fél részéről történő megváltása esetén kérdezném a fizetendő illeték és szja mértékét. Adott egy 26 millió forint forgalmi értékű lakás, amin 8 millió forint hiteltartozás van. Az egyik fél átvállalja a hitel teljes összegét. Mekkora összeget kell ezen esetben kifizetni a másik félnek, illetve mekkora rész után kell illetéket fizetni? Köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Surányi Imréné! Először is köszönöm válaszát a kérdésemre, most pontosítom. Az ingatlan értéke 16 millió forint, ennek a fele 8 millió, van rajta 1,4 millió forint hitel, amit a maradó fél átvállal, tehát a távozó fél összegéből ezt le kell vonni, így amennyi járna neki, az 6,6 millió forint. Viszont 8 millió forintot kér. Ezért kérdeztem, ha megkapja ezt az összeget, kell-e adóznia utána? Vagy bármennyit követelhet, ha a maradó fél kifizeti neki, az nem plusz jövedelem? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Válásnál, ha az egyik fél nagyobb összeget kap az ingatlan értékéből, mint amennyi járna neki, kell-e adóznia utána? Hogyan szerez tudomást erről az adóhatóság?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Válás után a 2010-ben vásárolt lakás a volt feleség tulajdonában marad, eddig a férj nevén volt bejegyezve a földhivatali tulajdoni lapon. A feleség fizet 10 millió forintot a férjnek, aki másik ingatlant vásárol (körülbelül 20 millió forintért). Mi után kell illetéket fizetnie a férjnek és a feleségnek?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2013.10. hótól lízingelt egy tehergépkocsit. 2016. 03. 01-től családi okok miatt szünetelteti a vállalkozását (elváltak). A válás során megállapodtak, hogy a vállalkozásban levő tehergépkocsit – a nyíltvégű lízing lejárata utána – a volt házastárs, mint harmadik személy kapja meg. Kérdésem, hogy az egyéni vállalkozásból így hogyan kerül ki a tárgyi eszközök közül a tehergépkocsi, hiszen annak havi törlesztőrészleteit, és a vonatkozó költségeket is elszámolták? A váláskor meglévő árukészletet az egyéni vállalkozó eladta a volt házastárs bt.-jének, de az eszközök közül nem vehette meg a tehergépkocsit, mert a Lombard csak úgy járult volna hozzá, ha ki lett volna egyenlítve az összes hátralévő tartozás! Köszönöm válaszát: T.K.

Kérdés

2016-ban 14 millió 500 ezer forintért értékesített lakás után kell-e, illetve mennyit adót kell fizetni? Az értékesítés költsége 598 486 forint, ami az ingatlanügynökségnek fizetett díj és az energetikai tanúsítvány költsége. A 1/2 tulajdonrész megszerzésének éve 2008., a vásárláskori értéke 7 millió forint. A másik 1/2 részt válás útján szerezte meg a magánszemély. A vagyonmegosztási megállapodást 2011 decemberében írták alá, a NAV ez alapján szabta ki az illetéket. A válás és a földhivatali bejegyzés 2012-ben történt meg. A vagyonmegosztó nyilatkozatban szereplő ingatlan tehermentes értékének 1/2 része 5 millió 630 ezer forint. A megszerzésre fordított illeték 36 ezer forint, a közjegyzői díj 22 ezer forint. A lakás hitellel terhelt volt, banki szerződésmódosítás költsége 30 ezer forint.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Segítő élettárs, szükséges dokumentumok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Osztalékfizetés szabályai

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink