123 találat a(z) termékértékesítés cimkére
Időszakos elszámolású termékértékesítés
Kérdés
Tisztelt Címzett! Társaságunk alábbi feltételekkel megkötött szállítási szerződés szerinti egyedi lehívásokon alapuló teljesítései időszakos elszámolású termékértékesítésnek minősülnek-e? Felek megállapodnak abban, hogy Megrendelő az egyedi megrendelésben megrendelt Termékek ellenértékét a Felek eltérő megegyezésének hiányában a teljesítést követően, az adott hónapban keletkezett szállítólevek vagy átadás-átvételi jegyzőkönyvek alapján 5 naptári napon belül a Megrendelő által kiállított teljesítési igazolás alapján elkészített részszámla ellenében, a számla Megrendelő általi kézhezvételétől számított 30 napon belül, átutalással fizeti meg Szállító részére. Felek megállapodnak, hogy Szállító az adott tárgyhónapon belüli részszállításokat havonta egy alkalommal, minden hónap utolsó napját tekintve teljesítési időpontnak számlázza a Megrendelő felé. Köszönettel
Új áfaelőírások a közösségi termékértékesítésekre
Cikk
Az áfamentes közösségi termékértékesítésekre vonatkozó szabályok már jóideje borzolják a vállalkozások idegeit. Az adóhatóság ugyanis nem egyszer tagadja meg az ilyen ügyletekre jutó adómentességet arra hivatkozva, hogy az áru nem hagyta el az országot. Az EU minap elfogadott javaslata ugyan egyértelműsít a szabályokon, azonban az azoknak való megfelelés komoly bürokráciát igényel az EU-ba értékesítő cégektől – hangsúlyozza a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Termékértékesítés, ha a termék nem jön be az országba
Kérdés
Termékértékesítést bonyolítunk le magyar partnernek úgy, hogy az áru nem jön be Magyarországra, Hollandiából megy Csehországba, a cseh partner intézi a szállítást, viszont a magyar partnernek kell kiszámlázni a termékértékesítést. A kérdésem az lenne, hogy 27 százalékkal számlázom ki a magyar partneremnek?
Fordított áfa termékértékesítés esetén
Kérdés
Fordított áfa esetén a termékre előleget kérnek be. Az előlegszámla tartalmaz-e áfát, vagy az előlegszámlán csak fel kell tüntetni, hogy fordított áfás termékértékesítés. Tehát nincs áfa feltüntetve? Az áfatörvény 6/B melléklete szerinti értékesítés előleg számlájának áfa megitéléséről kérdezem Önöket.
EU termékértékesítés
Kérdés
Magyar cég értékesít osztrák adólany társaság részére gépet, melynek leszállítását az osztrák EU-s adószámmal rendelkező adóalany németországi szállítási címmel kéri. Hogyan kell eljárni a magyar cégnek, milyen számlázás, dokumentálás szükséges az ilyen típusú EU-s értékesítéshez?
Több ügylet számlázása: termékértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Megtehetik-e termékértékesítés esetén az eladók, hogy egy vevővel időszakos elszámolásban állapodnak meg, és eszerint számláznak? Tehát 10 db szállítólevél időpontja június különböző napjaira esik. A rajtuk szereplő tételekről készült számla kelte 06. 29., a teljesítés időpontja 07. 29., fizetési határidő 07. 29. Helyes-e így a számlázás?
Termékértékesítés: magyarországi eladó 3. országból
Kérdés
Magyarországi kft. terméket értékesít Lengyelországba úgy, hogy a terméket Oroszországból Lengyelországba szállítják közvetlenül DAF és Lengyelországban a vevő nevére vámkezelik. Melyik bevallási sorba kerül az orosz áru beszerzés számlája? Melyik bevallási sorba kerül a lengyel partnernek kiállított értékesítés számla? A szállítással Oroszországból Lengyelorszég határárig egy magyarországi fuvarozót bízott meg a magyar eladó. (Az útvonal nem érinti Magyarországot.) Melyik bevallási sorba kerül a fuvarozó adómentes számlája?
Belföldi bt. értékesítése EU-s országba
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Hogyan kell bevallani az áfát (az áfasorok megjelölésével) azon (játék nettó értéke legyen estünkben 100 000 Ft) termékértékesítés esetén, melynél az eladó belföldi áfaalany bt. (általános szabályok szerint adózik) és a vevő EU-tagállamban élő magánszemély. A eset: vevő nyilatkozik, hogy a terméket hazautazáskor magával viszi. B eset: postai úton kézbesíti eladó a vevő részére a terméket a számlával együtt.
Szolgáltatás vagy termék, áfás vagy sem?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyel kapcsolatban szeretném a véleményét kérni. Német vállalkozó (A) építészeti, tervezési munkálatok elvégzését rendeli meg egy magyar mérnöki irodától (B), Németországban felépítendő ingatlanához. A komplex megrendelés tartalmazza az ingatlan makettjának elkészítését is. A mérnöki iroda ezen tevékenység teljes elvégzésével egy másik magyar vállalkozást (C) bíz meg. A makettkészítés – egyedisége miatt – drága tevékenység, anyagigénye mindössze 8-12 százalék között mozog. Szállítása is nagy gondosságot igényel, ezért „C” vállalkozó szállítja „A” telephelyére az elkészült makettet saját szállító eszközén. Kérdésünk, hogy termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás „C” vállalkozó tevékenysége? Milyen számlát állít ki „C” vállalkozó „B”-nek áfa tekintetében? Hogyan jár el helyesen „B” vállalkozó az „A” vállalkozó felé számlázáskor? Válaszát előre is köszönöm!
Távolsági termékértékesítés II.
Kérdés
Tisztelt Hunyadné Szűts Veronika! http://adozona.hu/kerdesek/2017_7_13_Tavolsagi_termekertekesites_lpl kérdésemre adott válaszát nagyon szépen köszönöm. Egy dolgot szeretnék még megkérdezni. Az adózó azt mondja, hogy Angliában a gyermekruhák és -cipők (tárgyi) adómentesek, tehát ő eddig a magyarországi értékesítéseit áfamentesen bonyolította, nem számította fel az angol áfát. Jól gondolom-e, hogy ettől függetlenül ha "bekerül" a magyar áfa törvény hatálya alá fel kell számítania a 27 százalék adót? Köszönettel: Vágner Emília
Áfaalany kft. értékesít saját gyártású terméket Romániába
Kérdés
Kedves Szakértő! Ha romániai magánszemélynek értékesít a magyar gyártó kft., a kft. vállalja a termék (kemence) kiszállítását is a román személyivel feltételezhetően rendelkező magánszemélynek. Kell-e áfát felszámítson az értékesítés során? Ha nem kell, hol és ki igazolja le, hogy a termék átlépte az országhatárt (mivel nem fuvarozó cég fogja kiszállítani a terméket)?
Háromszögügylet "B" szereplőjének bevallási kötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyar cég "B" háromszögügylet keretében új személygépkocsikat szerez be egy romániai cégtől "A", amit egy német cégnek "C" értékesít. Mindegyik félnek van közösségi adószáma. A személygépkocsikat "A"cégtől egyenesen "C" céghez fuvarozzák, a fuvardíjat "B" fizeti vevői minőségében. Kérdésem, hogy jól gondolom-e, hogy a beszerzésről szóló számlák alapján a "B" közbenső magyar cégnek a 1765 áfabevallás 15. és 69. során kell a közösségi beszerzés áfáját szerepeltetni, illetve az értékesítés esetén a 03. soron kell adatot szolgáltatnia. Továbbá adatot kell szolgáltatni a 17A60 nyomtatvány 01. lapján a termékértékesítésről (megjelölve a d. oszlopban, hogy közbenső vevő) és 02. lapján a termékbeszerzésről. A 1765A-09 lapján mint a háromszögügylet "B" közbenső vevője kell-e adatot szolgáltatni a beszerzett személygépkocsik alvázáról? Köszönöm megtisztelő válaszát! Tisztelettel, Herbákné
Termékértékesítés magánszemélynek 3. országba
Kérdés
Tisztelt szakértő! Kft. harmadik országbeli magánszemélyeknek értékesít termékeket 50-100 dollár/küldemény értékben. A szállítást csomagküldő szolgálattal végezteti. A csomagküldő cég részletes számlát ad, amelyből egyértelműen kiderül a termék szállítási címe és ideje. Elegendő a szállító cég számlája az áfamentes értékesítéshez, vagy szükségesek lennének vámokmányok is, tekintettel arra, hogy az áfatörvény 98. § (2) a) "kiléptető hatóság" igazolását írja feltételként? Válaszát előre is köszönöm!
Termékértékesítés Svájcba
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás áfamentes egyéni vállalkozó aranyékszereket készít és értékesít. Lenne egy olyan lehetősége, hogy Svájcban egy boltban kapna (bérleti díjért) egy kirakatrészt, ahová kihelyezheti az ékszereket. Bizományi szerződés keretében 20 százalékot kér a svájci partner az eladott termékek után. Az ékszerek kiszállítása ismerősökön keresztül történne, nem hivatalos szállítóval, illetve nem postai úton. A kérdésem az egész ügyletre fókuszál, hogy így lehet-e értékesíteni, mik a teendők ezzel kapcsolatban, egyáltalán hogyan lehetséges, mi a legjobb megoldás erre az ügyletre? Válaszát előre is köszönöm!
Áfalevonás: újabb pofon a NAV-nak a Kúriától az átminősítgetésért
Cikk
Az adóhatóság és az adózó közötti viták egyik leggyakoribb terepe, hogy egy láncértékesítéses ügyletben részt vevő adózó milyen feltételek mellett vonhatja le a rá áthárított áfát. A küzdelemben az adóhatóság a minap egy újabb pofont kapott, amikor a Kúria, precedensértékű ítéletében nem értett egyet az adóhatóság azon gyakorlatával, amely a láncügyletek szereplőit rendszeresen ügynökké minősíti át. A Kúria ítélete lényegesen messzebb is mutat, és általánosan is korlátozza az adóhatóság jogát arra, hogy az adózók ügyleteit kénye-kedve szerint minősítse át – mutat rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
