206 találat a(z) tb-járulék cimkére

Ügyvezető jogviszonya Kérdés

Társas vállalkozó heti 36 órás munkaviszonya lecsökken Kérdés

Kié lesz az egyéni tb-járulék csökkentése miatti többletpénz? Cikk

A napokban kihirdetett 61/2020. kormányrendelet szerint meghatározott tevékenységeket végző munkáltatóknál foglalkoztatottak egyéni járulékfizetési kötelezettsége csökken. Kié lesz a többletpénz: a munkavállalóé vagy a munkáltatóé? – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.

Gyakori kérdések a nyugdíjasok foglalkoztatásával kapcsolatban Cikk

Az e tárgyban érkező kérdések nagy száma azt mutatja, hogy a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó jogszabályi változásokkal a sok-sok megjelent információ ellenére is érdemes foglalkozni. Cikkünkben a témával kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdéseket tekintjük át.

Gyermekvállalás határozott idejű munkaszerződéssel Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkahelyváltás előtt állok, és az egyik ajánlat egy évre szóló szerződést kínál. Mi történik gyermekvállalás esetén, ha a szülés előtt jár le a szerződés? Hogyan állapítják meg a csedet? Ha a gyed időszakában jár le a szerződés, mitől esik el a kismama, mi az amit fizetni kell, például tb-járulék? Mi történik ha bármelyik fél felmondja a szerződést? Ha a gyed alatt lejár a munkaszerződés, bele számít-e a gyed időszak a nyugdíjba? Köszönöm!

Tb 2020: összevont járulékok, új minimumalap és más változások Cikk

A társadalombiztosítás legfontosabb változása 2020-ban, hogy július 1-jén hatályba lép az új járuléktörvény, megszüntetve a korábbit, és magába olvasztva annak végrehajtási rendeletét. Az új Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) számtalan lényeges módosítást, kiegészítést tartalmaz a júniusig még hatályos régi jogszabályokhoz képest.

Az egészségügy potyautasait is kiszűri az új járuléktörvény Cikk

Ha az Országgyűlés elfogadja az új társadalombiztosítási törvényt, akkor jövőre – az adminisztrációs terhek jelentős csökkentésén túl – automatikusan kiszűri az egészségügy potyautasait a törvény rendelkezései alapján felálló új rendszer – közölte a Pénzügyminisztérium (PM).

Új tb: egységes járulék, őstermelőket, nyugdíjasokat érintő változások Cikk

A 2019. november 12-én benyújtott, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló, T/8021. számú törvényjavaslat nem az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) módosítása lesz, hanem egy új törvény lép hatályba 2020. július 1-jétől. Ebben a jelenlegi Tbj. és annak végrehajtási rendelete kerül egybeszerkesztésre, kiegészítve új módosító szabályokkal. Írásunkban az egyes keresőtevékenységek kapcsán felmerülő járulékfizetés 2020. július 1-jétől várható változásait ismertetjük.

Új, egységes tb-járulék jön, és kiterjesztik az online számlázást Cikk

Az egységes tb-járulékrendszer keretében a társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék lesz 2020. július 1-jétől, az online számlázási rendszer kiterjesztésével pedig az adóhatóság július elsejétől megkap minden, a vállalkozások egymás közötti ügyleteiről kiállított számlát. 2021. január elsejétől a magánszemélyeknek kiállított számlák adatait is be kell küldeni a hivatalnak – mondta a pénteki Magyar Nemzetnek Izer Norbert adóügyi államtitkár annak kapcsán, hogy a Pénzügyminisztérium a héten benyújtotta a vonatkozó törvényjavaslatokat.

Itt az új tb-törvény tervezete, benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek Cikk

Jövő év július 1-jétől egységes, 18,5 százalékos kulcs alá vonja a kormány a társadalombiztosítási járulékokat, amelyet a biztosított személy fizet valamennyi, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban keletkező, járulékalapot képező jövedelme után – derül ki a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvényjavaslatból. A járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok alapján fizetendő nyugdíjjárulékot továbbra is külön nevesíti a törvény, annak mértéke 10 százalék. Jövőre havi 7710 (napi 257) forintra nő az egészségügyi szolgáltatási járulék összege. Egyes biztosítotti kategóriák esetében új kötelezettségként jelenik meg a tb-járulék megfizetése.

Tb-kötelezettségek többes vállalkozói jogviszonyban Cikk

Ha az egyéni vagy társas vállalkozó egyidejűleg más vállalkozásban is társas vállalkozónak minősül, akkor ez a tény szinte bizonyosan érinti a társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségeit. Alapvetően a vállalkozó döntése, melyik vállalkozásában viseli a magasabb terheket. Ugyanakkor e döntésnek is vannak bizonyos korlátai. Cikkünkben ezt járjuk körbe.

Ügyvezető gyes Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy bt. hölgy beltagja, ügyvezetője december végétől gyesen van. Ugyanebben a bt.-ben munkaviszony keretében asszisztensként személyesen közreműködik, ügyvezetőként csak aláír (08-as bevallásban társas vállalkozóként és 40 órás munkaviszonyosként jelentjük). Ügyvezetői teendőit társas vállalkozóként 40 órás munkaviszony mellett látja el, eddig így volt jelentve. Jól gondoljuk, hogy nem mentesült volna a csed, a gyed és most a gyes alatt a minimális tb-közterhek (10%, 8,5%, 19,5%) alól? Köszönettel.

Saját beruházás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Véleményét kérném, hogy helyesen járok-e el egy használt tehergépjármű aktiválásakor. 161-re könyveltem a gépjármű vásárlási árát, a szállítási benzinköltséget, az autópálya-matricát, a hatósági díjakat. Viszont alkatrészeket és anyagokat is vásároltak hozzá, amit beszereltek a járműbe 50 munkaórában. Úgy itéltem meg, hogy ez sajátrezsis beruházás is egyben, és a forgalomba helyezés előtt készült, az anyagot T511-re könyveltem 100 ezer forint értéken, majd az anyag- és 50 óra arányos munkabért és annak tb-járulékát rátettem T161-K582-re. Az áfába is beállítottam mindkét oldalra 150 000 forint 27 százalékát. Majd a 161-en lévő teljes összeget aktiváltam. Helyes ez az eljárás? Köszönettel.

Tb-járulékot spórolhat a munkáltató – Kit tekintünk diáknak? Cikk

A diák státusz mind a kötelezettségek, mind pedig a társadalombiztosítási ellátások szempontjából meghatározó jelentőséggel bír. Ám ahogy oly sokszor, ebben az esetben is mindig az adott helyzetre vonatkozó (más-más) meghatározásból kell kiindulnunk.

Jogellenes kirúgás: ezt kell tudni a megítélt juttatás tb-terheiről Cikk

A (volt) munkáltatóval szemben munkaügyi pert nyerni mindenképpen elégtétel a „kirúgott” dolgozó számára, és akkor még nem is szóltunk az így megítélt elmaradt munkabérről vagy kártérítésről. Hogy a társadalombiztosítási ellátások és kötelezettségek szempontjából mit jelent a megítélt díjazás, az elsősorban attól függ, hogy egészen pontosan milyen címen tartotta azt jogosnak a bíróság, illetve mikor történt a munkaviszony jogellenes megszüntetése.