Tisztelt Szakértő! Egy cégben csak egy tagi jogviszonyos van. Alkalmazott nincs. A tag rendelkezik 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, így járulékfizetésre jelen cégben nem kötelezett. Kérdéseim: 1. Választhatja-e a kiva-adózást a cég? 2. Mi lesz a kiva alapja, hisz bérköltség nincs a cégben?
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben csak egy tagi jogviszonyos van. Alkalmazott nincs. Van olyan hónap, amikor kivesz jövedelmet, van, amikor nem vesz ki, hanem csak a járulékminimumot fizeti meg. Kérdéseim: 1. Választhatja-e a kiva szerinti adózást? 2. Mi a kiva alapja abban az időszakban, amikor nincs jövedelemkivét?
Tisztelt Szakértő! Ha egy kft. nyugdíjas ügyvezetője az ügyvezetői tevékenységet kiegészítő tevékenységet folytató társas tagi jogviszonyban – díjazás nélkül – látja el, akkor ugyanazon cégnél ezzel a jogviszonnyal egyidejűleg lehet egyszerűsített foglalkoztatással egyéb munkakörben foglalkoztatni? A cégben két ügyvezető van, tehát nem ő lenne a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban. Egyéb kérdés: amennyiben nem nyugdíjas lenne, illetve esetleg más jogviszonyban (megbízási, munkaviszony) végezné az ügyvezetést, akkor azzal párhuzamosan lenne akadálya az egyszerűsített foglalkoztatásának? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Betéti társaság beltagja megbízás alapján nulla forintért ügyvezetne, és személyesen közre is működne a bt.-ben. Máshol 40 órás munkaviszonya van. Igen ám, de a bt. kültagja be lett jelentve katásként. Ebben a formában hogyan alakul a beltag járulékfizetése ezen bt.-ben? Egy katás bt.-ben a tag csak katásként vagy munkaviszonyban dolgozhat? Vagy tagi jogviszony alapján is?
Tisztelt Szakértő ! Egy főállású katás egyéni vállkozó lehet-e egy katás bt. kültagja (csak a bt. beltagja van bejelentve kisvállkozónak) és ott végezhet-e munkát megbízási jogviszony keretében? Jól gondolom-e, hogy ez a megbízási jogviszonya nem minősülne tagi jogviszonynak, hisz nem egyszerre áll fenn a tagi jogviszony és a bt képviseleti jogviszonya. A bt.-nek szüksége lenne a szakmai munkájára, és így a megbízási jogviszonya mellett katás jövedelemhez jutna, melynek járulékterhe a megbízás után számolódna. Ha tagi jogviszony keretében közreműködne, akkor a bt.-ben állna be a főállású státusza minimálbér utáni járulékfizetéssel és egyéni vállkozóként lenne 25 ezer forintos kiegészítő jogviszonyú? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdést tettük fel korábban, melyre az e helyen olvasható válasz született: http://adozona.hu/kerdesek/2016_11_29_ugyvezeto_megbizas_efi#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice Válaszát ezúton is köszönjük. Két kérdésünk lenne még ezzel kapcsolatban: - Egyrészt kérdésünk elsősorban arra vonatkozott, hogy a megbízási díjnál általában figyelembe vehető 10 százalék költséghányad alkalmazásával kell-e megfizetni a járulékokat vagy sem? Tehát az Ön által megadott járulékokat a teljes alap, vagy annak 90 százaléka után számolhatjuk, mint a szja-t? (Elnézést kérünk ha pontatlanul fogalmaztunk, vagy Ön erre válaszolt, de nem jól értettük meg a válaszát.) Kérem, ennek a szempontnak a figyelembevételével legyen kedves még egyszer átfogalmazni a válaszát! - Másrészt válaszának eleljén Ön a következőt írta: "Ha a társaság tagja megbízásban ügyvezető, és nem áll a társasággal tagsági jogviszonyban, akkor társas vállalkozónak minősül." Ezt sajnos nem értjük, legyen kedves kifejteni pontosabban! Mert ha valaki nem áll a társasággal tagi jogviszonyban, akkor hogyan minősülhet társas vállalkozónak? A társas vállalkozói jogviszony alapja az, hogy tagról beszélünk, nem? Kiegészítését ezúton is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! A szociális szövetkezetek tagi munkavégzés esetén az alábbiak szerint fizetik a közterheket: A szociális szövetkezet a tagi munkavégzés keretében munkát végző tagja után havi 7050 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, és a tag az e tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Kivételek: – A szövetkezeti tag közfoglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt azonban a fenti tb közteherfizetésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. – A tagi jogviszony szünetelése alatt a szövetkezet nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ezzel kapcsolatban nem találtam pontos útmutatást arra vonatkozóan, hogy kell ezt értelmezni: – amennyiben a tagi munkavégzés keretében a minimálbért el nem érő pénzbeli juttatást kap a tag aki közfoglalkoztatott státuszú, a kivételben foglaltak alapján mégsem kell 10% nyugdíjjárulékot vonni tőle? – a díjazásban nem részesülő tagok esetén a 7050 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot meg kell-e fizetni, amennyiben nem szünetel a szövetkezeti tagi jogviszonyuk? Segítségüket előre is köszönöm!
Ha a kft. ügyvezetője heti 36 órás főállás mellett megbízással vállalta az ügyvezetést és a cég alakulásától személyesen nem működött közre, mint tag, a 16T1041 bejelentő lapot ez esetben is le kell adni a társasági szerződésben szereplő tagi jogviszony kezdeti dátumától? Ha személyesen nem működik közre, akkor milyen Feorral? Úgy értelmezem, hogy mivel máshol főállású, így a kft.-ben nem biztosított.
Tisztelt Szakértő! 2016. 06. 16-ától hatályos a Tbj. 5. paragrafus (1) bekezdésének j) pontja, miszerint a főállású kisadózó biztosítottnak minősül. Az lenne a kérdésem, hogy ez a változás kihat-e arra a főfoglalkozású, katás egyéni vállalkozóra, aki egyidőben tagi jogviszonnyal is rendelkezik egy kft.-ben? Továbbra is meg kell neki fizetnie a tagi jogviszonyára vonatkozóan az emelt járulékokat, miközben fizeti az 50 ezer forintos katát? Vagy a Tbj. ezen új pontja megszünteti ezt a kötelezettséget? Melyik az a jogszabályi hivatkozás, ami alapján ezt el lehet dönteni? A másik kérdésem: amennyiben ez a főállású katás egyéni vállalkozó egyben tagi jogviszonyos a kft.-ben, de a kft.-ben az ügyvezetést 36 órás munkaviszonyban látja el, akkor már katásként elég a 25 ezret fizetnie, és a tagi jogviszonyára tekintettel nem kell fizetnie (csak ha van tényleges jövedelme), mivel rendelkezik ügyvezetőként a heti 36 órát elérő munkaviszonnyal? Ez a megoldás járható út ahhoz, hogy a kata összegét 25 ezer forintra csökkentsük úgy, hogy elkerüljük a tagi jogviszonyban fizetendő, emelt járulékokat is? Köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő! Az egyszemélyes kft. tagja, aki rendelkezik máshol 36 órát meghaladó jogviszonnyal, ügyvezetést és személyes közreműködést végez cégében. Az egyszemélyes kft.-ben 36 óra melletti tagi jogviszonnyal van bejelentve. Tevékenységéért bruttó 30 000 forint díjazásban részesül. Helyesen jár el a társaság, ha a 30 000 forint után fizeti meg az adót, úgy, hogy az ügyvezető nem válik biztosítottá? Hogyan alakul a szocho és a szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettség? Külön jogviszonyt jelent-e a tag ügyvezetése és személyes közreműködése?
Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozó rokkantsági ellátásban részesül. Szociális hozzájárulási adó kedvezmény illeti meg a 2011.évi CLVI. törvény 462/A (1) bekezdése alapján. Kérdésünk, hogy ezt a kedvezményt bármilyen jogviszonyban igénybe veheti? Mindegy, hogy a tag a vállalkozásban munkaviszonyban, megbízási vagy tagi jogviszonyban áll? Valamint ezt a kedvezmény visszamenőlegesen is igényelheti-e? Segítségüket köszönjük!
Egy kft. egyik tagja heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik. A kft. tevékenységében személyesen nem működik közre. A járulékot a munkáltatója fizette utána, akitől 1 év fizetés nélküli szabadságot kér és kap hozzátartozó tartós ápolása céljából. Jól gondolom, hogy ebben az esetben nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékra bejelentkeznie és fizetnie? A biztosítása nem szünetel ugyan, viszont járulékalapot képező jövedelme nem keletkezik. A tagi jogviszonyával kapcsolatban van valamilyen bejelentési kötelezettség? Válaszát előre is köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Legyen szíves tájékoztatni, hogy egy társaság képviselője, aki tagi jogviszonyban van a kft.-ben D kategóriás rokkant nyugdíjas, milyen járulékfizetési kötelezettség terheli. Segítségét előre is nagyon köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. alapítója tagi jogviszonyban áll. Ez szerepel a cégjegyzékben. Az alapító okirat szerint ő a tulajdonos, viszont az ügyvezetést megbízási jogviszonyban egy másik személy látja el. Az alapító személynek van munkaviszonya, ahol teljes "főállásban" alkalmazott. A kérdésem az lenne, hogy az egyszemélyes kft.-ben, mint társas vállalkozó, milyen jogviszonyban, és mennyit dolgozhat? Tagi jogviszonyban lehet-e 8 órás, vagy van-e erre valami időkorlát? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Szűcsné Urbán Ágnes
Tisztelt Szakértők! Egy bt. kültagja tagi jogviszonyosként lett bejelentve. A járulékminimumot a garantált bérminimum után megfizette a cég. A kültag személyesen közreműködik, de jövedelmet nem vesz fel érte (tekintve hogy kezdő vállalkozásként még nincs nagyon miből kivenni). Kérdésem, hogy ez így szabályos-e, és szükséges-e valami írásos szerződést kötnie a céggel? Van-e bármi időkorlátja a munkavégzésének? Megjegyzés: nevez.ett személy semmilyen más vállalkozásnak nem tagja és alkalmazotti jogviszonya sincs. Köszönettel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték