Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    112 találat a(z) tagi jogviszony cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő ! Egy főállású katás egyéni vállkozó lehet-e egy katás bt. kültagja (csak a bt. beltagja van bejelentve kisvállkozónak) és ott végezhet-e munkát megbízási jogviszony keretében? Jól gondolom-e, hogy ez a megbízási jogviszonya nem minősülne tagi jogviszonynak, hisz nem egyszerre áll fenn a tagi jogviszony és a bt képviseleti jogviszonya. A bt.-nek szüksége lenne a szakmai munkájára, és így a megbízási jogviszonya mellett katás jövedelemhez jutna, melynek járulékterhe a megbízás után számolódna. Ha tagi jogviszony keretében közreműködne, akkor a bt.-ben állna be a főállású státusza minimálbér utáni járulékfizetéssel és egyéni vállkozóként lenne 25 ezer forintos kiegészítő jogviszonyú? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdést tettük fel korábban, melyre az e helyen olvasható válasz született: http://adozona.hu/kerdesek/2016_11_29_ugyvezeto_megbizas_efi#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice Válaszát ezúton is köszönjük. Két kérdésünk lenne még ezzel kapcsolatban: - Egyrészt kérdésünk elsősorban arra vonatkozott, hogy a megbízási díjnál általában figyelembe vehető 10 százalék költséghányad alkalmazásával kell-e megfizetni a járulékokat vagy sem? Tehát az Ön által megadott járulékokat a teljes alap, vagy annak 90 százaléka után számolhatjuk, mint a szja-t? (Elnézést kérünk ha pontatlanul fogalmaztunk, vagy Ön erre válaszolt, de nem jól értettük meg a válaszát.) Kérem, ennek a szempontnak a figyelembevételével legyen kedves még egyszer átfogalmazni a válaszát! - Másrészt válaszának eleljén Ön a következőt írta: "Ha a társaság tagja megbízásban ügyvezető, és nem áll a társasággal tagsági jogviszonyban, akkor társas vállalkozónak minősül." Ezt sajnos nem értjük, legyen kedves kifejteni pontosabban! Mert ha valaki nem áll a társasággal tagi jogviszonyban, akkor hogyan minősülhet társas vállalkozónak? A társas vállalkozói jogviszony alapja az, hogy tagról beszélünk, nem? Kiegészítését ezúton is köszönjük.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A szociális szövetkezetek tagi munkavégzés esetén az alábbiak szerint fizetik a közterheket: A szociális szövetkezet a tagi munkavégzés keretében munkát végző tagja után havi 7050 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, és a tag az e tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Kivételek: – A szövetkezeti tag közfoglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt azonban a fenti tb közteherfizetésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. – A tagi jogviszony szünetelése alatt a szövetkezet nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ezzel kapcsolatban nem találtam pontos útmutatást arra vonatkozóan, hogy kell ezt értelmezni: – amennyiben a tagi munkavégzés keretében a minimálbért el nem érő pénzbeli juttatást kap a tag aki közfoglalkoztatott státuszú, a kivételben foglaltak alapján mégsem kell 10% nyugdíjjárulékot vonni tőle? – a díjazásban nem részesülő tagok esetén a 7050 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot meg kell-e fizetni, amennyiben nem szünetel a szövetkezeti tagi jogviszonyuk? Segítségüket előre is köszönöm!

    Kérdés

    Ha a kft. ügyvezetője heti 36 órás főállás mellett megbízással vállalta az ügyvezetést és a cég alakulásától személyesen nem működött közre, mint tag, a 16T1041 bejelentő lapot ez esetben is le kell adni a társasági szerződésben szereplő tagi jogviszony kezdeti dátumától? Ha személyesen nem működik közre, akkor milyen Feorral? Úgy értelmezem, hogy mivel máshol főállású, így a kft.-ben nem biztosított.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 2016. 06. 16-ától hatályos a Tbj. 5. paragrafus (1) bekezdésének j) pontja, miszerint a főállású kisadózó biztosítottnak minősül. Az lenne a kérdésem, hogy ez a változás kihat-e arra a főfoglalkozású, katás egyéni vállalkozóra, aki egyidőben tagi jogviszonnyal is rendelkezik egy kft.-ben? Továbbra is meg kell neki fizetnie a tagi jogviszonyára vonatkozóan az emelt járulékokat, miközben fizeti az 50 ezer forintos katát? Vagy a Tbj. ezen új pontja megszünteti ezt a kötelezettséget? Melyik az a jogszabályi hivatkozás, ami alapján ezt el lehet dönteni? A másik kérdésem: amennyiben ez a főállású katás egyéni vállalkozó egyben tagi jogviszonyos a kft.-ben, de a kft.-ben az ügyvezetést 36 órás munkaviszonyban látja el, akkor már katásként elég a 25 ezret fizetnie, és a tagi jogviszonyára tekintettel nem kell fizetnie (csak ha van tényleges jövedelme), mivel rendelkezik ügyvezetőként a heti 36 órát elérő munkaviszonnyal? Ez a megoldás járható út ahhoz, hogy a kata összegét 25 ezer forintra csökkentsük úgy, hogy elkerüljük a tagi jogviszonyban fizetendő, emelt járulékokat is? Köszönöm a választ!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az egyszemélyes kft. tagja, aki rendelkezik máshol 36 órát meghaladó jogviszonnyal, ügyvezetést és személyes közreműködést végez cégében. Az egyszemélyes kft.-ben 36 óra melletti tagi jogviszonnyal van bejelentve. Tevékenységéért bruttó 30 000 forint díjazásban részesül. Helyesen jár el a társaság, ha a 30 000 forint után fizeti meg az adót, úgy, hogy az ügyvezető nem válik biztosítottá? Hogyan alakul a szocho és a szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettség? Külön jogviszonyt jelent-e a tag ügyvezetése és személyes közreműködése?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozó rokkantsági ellátásban részesül. Szociális hozzájárulási adó kedvezmény illeti meg a 2011.évi CLVI. törvény 462/A (1) bekezdése alapján. Kérdésünk, hogy ezt a kedvezményt bármilyen jogviszonyban igénybe veheti? Mindegy, hogy a tag a vállalkozásban munkaviszonyban, megbízási vagy tagi jogviszonyban áll? Valamint ezt a kedvezmény visszamenőlegesen is igényelheti-e? Segítségüket köszönjük!

    Kérdés

    Egy kft. egyik tagja heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik. A kft. tevékenységében személyesen nem működik közre. A járulékot a munkáltatója fizette utána, akitől 1 év fizetés nélküli szabadságot kér és kap hozzátartozó tartós ápolása céljából. Jól gondolom, hogy ebben az esetben nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékra bejelentkeznie és fizetnie? A biztosítása nem szünetel ugyan, viszont járulékalapot képező jövedelme nem keletkezik. A tagi jogviszonyával kapcsolatban van valamilyen bejelentési kötelezettség? Válaszát előre is köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. alapítója tagi jogviszonyban áll. Ez szerepel a cégjegyzékben. Az alapító okirat szerint ő a tulajdonos, viszont az ügyvezetést megbízási jogviszonyban egy másik személy látja el. Az alapító személynek van munkaviszonya, ahol teljes "főállásban" alkalmazott. A kérdésem az lenne, hogy az egyszemélyes kft.-ben, mint társas vállalkozó, milyen jogviszonyban, és mennyit dolgozhat? Tagi jogviszonyban lehet-e 8 órás, vagy van-e erre valami időkorlát? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Szűcsné Urbán Ágnes

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! Egy bt. kültagja tagi jogviszonyosként lett bejelentve. A járulékminimumot a garantált bérminimum után megfizette a cég. A kültag személyesen közreműködik, de jövedelmet nem vesz fel érte (tekintve hogy kezdő vállalkozásként még nincs nagyon miből kivenni). Kérdésem, hogy ez így szabályos-e, és szükséges-e valami írásos szerződést kötnie a céggel? Van-e bármi időkorlátja a munkavégzésének? Megjegyzés: nevez.ett személy semmilyen más vállalkozásnak nem tagja és alkalmazotti jogviszonya sincs. Köszönettel

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja az alkalmazottai számára cafetériarendszer keretén belül béren kívüli juttatásokat biztosít. Kérdés, hogy ő maga (a tag) jogosult-e cafetériajuttatásokra, ha tagi jogviszonyban dolgozik az egyszemélyes kft.-ben? Válaszát köszönöm.

    Kérdés

    A "Munkaviszony, tagi jogviszony: bt.- ben, kft.-ben melyik a megfelelő?" cikkel kapcsolatban az alábbi kérdés merült fel: a NAV tájékoztatása alapján (többször is kérdeztük őket) az ügyvédi iroda tagja abban az esetben nem társas vállalkozó, ha munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat és működik közre személyesen. Ez némileg ellent mond a cikk "Például egy ügyvédi iroda tagja minden esetben társas vállalkozó." mondatának. Kérem segítsen tisztázni ezt az ellentmondást!

    Kérdés

    Kedves Szakértő! Bizonytalanság miatt kérdezem, hogy ha egy cég ügyvezetője, egyben a cég tagja is, aki tagi jogviszonyban látja el a teendőket, s 2016-tól 140 000 ft/hó bruttó jövedelem után számoljuk a járulékokat, mekkora járulék- és adóösszegeket kell havonta járulékonként, adónként megfizessen pontosan összegszerűen? A tevékenység (víz-gáz szerelés, nem igényel középfokú végzettséget!)

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5 6 7 8

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Egyéni vállalkozó keresőtevékenysége gyes időtartama alatt

    Czeglédi Bernadett

    munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

    Munkabér-letiltás 33 vagy 50%?

    dr. Hajdu-Dudás Mária

    ügyvéd

    Garantált bér, minimálbér

    dr. Hajdu-Dudás Mária

    ügyvéd

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 április
    H K Sze Cs P Sz V
    30 31 1 2 3 4 5
    6 7 8 9 10 11 12
    13 14 15 16 17 18 19
    20 21 22 23 24 25 26
    27 28 29 30 1 2 3
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media