Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft. ügyfelünk esetében az ügyvezető és a tulajdonos személye azonos. Az ügyvéd a társasági szerződésben megbízási jogviszonyt tüntetett fel. Kérdésem, hogy lehet-e ebben az esetben megbízási jogviszonyos? Vagy munkaviszonyosként kell bejelenteni, társas vállalkozóként? Hogyan kell a T1041-esen jelenteni? 1101-es kóddal vagy 1451-essel? Nincs máshol heti 36 órát elérő jogviszonya. Köszönjük!
Tisztelt Adózóna! Alábbi kérdésemre kérném szakértői válaszukat: Egy kft. ügyvezetője, vezető tisztségviselője a társaságban a feladatait munkaviszonyosként látja el (öregségi korhatárt betöltött nyugdíjas). Ez a vállalkozás társasági szerződésében is rögzítésre került anno. Eddig 8 órában látta el a teendőket és a garantált bérminimum került részére kifizetésre. A továbbiakban nincs szükség arra, hogy 8 órában dolgozzon, szeretne csak 4 órában. Van-e lehetősége erre? Úgy gondolom, hogy csak akkor nem lehetne lecsökkenteni a munkaidőt és vele arányban a munkabért, ha ő tagi jogviszonyban látná el a feladatait. Válaszukat megköszönve Preilné, Ötletmozaik Kft.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tevékenysége teljesen leállt, csak havi szinten 1-2 számla kiállítása történik. Két tag van jelenleg benne, akik közül az egyik ügyvezető. Az ügyvezető fizetett járulékot eddig a minimálbér után, a másik tag más jogviszonyban főállású őstermelő. A kérdésem az, hogy a tagnak, aki ügyvezető, a járulékfizetését lehetne-e csökkenteni azzal az indokkal, hogy nem működik a cég. Van-e erre mód, ilyen magyarázattal szabályos-e a NAV felé, hogy nem a minimálbér teljes összege alapján fizetnek járulékot? Szerintem nem szabályos, de a tag az interneten talált egy cikket, amiben ezt is megoldásnak látták. Várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Tagi jogviszonyban lévő munkavállaló több hónapig keresőképtelen állományban volt. Megállapodás történt, hogy a keresőképtelenséget követő munkanaptól munkaviszonyban foglalkoztatja a munkáltató. Kérdésem, hogy ha május 24-e (péntek) a keresőképtelenség utolsó napja, és a következő munkanap május 27-e (hétfő), amikor már munkaviszonyban dolgozik, a tagi jogviszony végének melyik napot kell jelenteni a 19T1041 nyomtatványon? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy őstermelő adószámos magánszemély eddig munkaviszonyban volt heti 36 órán túli munkavégzéssel. Ez a munkaviszony megszűnik május 31-ével. Ezzel párhuzamosan tag egy kft.-ben, ahol ügyvezető is. Eddig ott nem vett ki jövedelmet és járulékot sem fizetett. Most, hogy a munkaviszony megszűnik hogyan kell eljárni? Lehet-e hogy átjelentjük főállású őstermelőnek és ott fizeti meg a járulékot? Ez a tavalyi árbevétele 20 százaléka után történik, úgy tudom. Vagy a kft.-ben kell-e a tagi jogviszonyban megfizetnie a járulékot? Van-e erre előírás, hogy melyik jogviszonyt kell előbbre sorolni? Várom válaszukat.
Kiva adóalanynál nincs munkavállaló, a személyesen közreműködő tag kata adóalany, aki nem vesz ki jövedelmet, így kötelezett a rá irányadó minimálbér után megfizetni a járulékokat a kft.-ben. Ebben az esetben nincs kivett költségek között lekönyvelt jövedelem – kiva adóalap. Így a tag után fizetni kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást?
Tisztelt Adózóna! Osztrák állampolgár ügyfelem az állandó lakhelyét Budapestre jelenti be. 100 százalékos tulajdonában van egy magyar kft., ahol tagi jogviszonyban szeretnénk őt bejelenteni. Kérdéseim: 1. A bejelentés időpontjától kezdve lesz magyar egészségbiztosítási jogviszonya. Ebben az esetben ez a biztosítása érvényes az EU-ban? Ha a jelenlegi, külföldön, magán biztosítónál kötött egészségbiztosítását felmondja, az EU-ban jogosult lesz ellátásra? 2. Ausztriában és Németországban is rendelkezik ingatlanokkal, melyeket bérbe ad. A külföldön bérbe adott ingatlanok utáni bevétele után fizethet Magyarországon szja-t? 3. Amennyiben nem jelentjük be a magyar kft.-be tagi jogviszonyba, akkor a külföldi egészségbiztosítása érvényes Magyarországon? Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie? A szolgáltatási járulék megfizetésével csak Magyarországon lesz biztosított, vagy az EU-ban is? Üdvözlettel:
Cégünk zrt. formában működik, az igazgató saját jogú nyugdíjas és egyben 100 százalékban tulajdonos. Korábban kft. volt a cég, és az ügyvezetést munkaviszonyban látta el ugyanez a tulajdonos. Időközben nyugdíjas lett, és felmerült, hogy a jogviszonya esetleg lehetne megbízásos vagy tagi jogviszony. Máshol nincs semmilyen jogviszonya. Melyik forma lenne kedvezőbb számára a közterhek szempontjából? Köszönettel: Rózsika
Tisztelt Szakértő! Jelenleg gyeden vagyok, és mellette 2018. 03. 05-e óta dolgozom. Új munkahely, nem a régire mentem vissza. 2017. 06. 27-étől ügyvezető és tag vagyok egy társas vállalkozásban, ahonnan eddig nem vettem ki jövedelmet a heti 36 órát elérő jogviszonyom miatt. Kérdésem, hogy ha október-november hónapban veszek ki jövedelmet (180 500 Ft/hó), és veszélyeztetett terhesként november végén elmegyek táppénzre, akkor megállapítható a társas tagi jogviszonyomból táppénz? A csed, illetve a gyed igénylésénél is be fog-e számítani? Mi lesz a táppénzem alapja a tagi jogviszonyból, mivel nem lesz 180 napi jövedelmem, akkor a 180 500 forint 1/30-ad része lesz az alap? Vagy jobban járok, ha a tagi jogviszony mellett munkaviszonyt létesítek és mivel nincs 180 naptári napi jövedelemalapom, de van 180 napi folyamatos biztosítás az új jogviszony alapján, így a szerződéskori bérem lesz az alap. Várom válaszát. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó belföldi fuvarozással foglalkozik. Az alkalmazottja részére elszámolunk 3000 forint költségtérítést. A vállalkozó részére is el lehet ezt számolni vagy csak alkalmazotti jogviszonyban? Ugyanez a kérdésem egy egyszemélyes kft. esetében is, hogy ott a tag elszámolhatja-e a napidíjat magának? Jelenleg tagi jogviszonyban van bejelentve, lehetséges-e, hogy alkalmazotti jogviszonyba átjelentsük, attól függetlenül, hogy egyszemélyes a kft.? Várom válaszukat.
Egy tagi jogviszonyos társas vállalkozó hölgy 40 éves jogviszony utáni kedvezményes nyugdíjba ment. A havi bruttó keresete 225 ezer forint. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége van ezen jövedelem után? Előre is köszönöm a válaszát. Üdvözlettel.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne: bt.-ben az ügyvezető heti 36 órát meghaladó alkalmazotti jogviszonyban (főállás mellett) látta el az ügyvezetést. Az ügyvezető a bt. beltagja. Jogviszonyában változás állt be, miszerint heti 20 órát meghaladó alkalmazott lett egy másik cégben. A saját bt.-jében is heti 20 órás alkalmazottként látná el a továbbiakban az ügyvezetői feladatait. Ilyen esetben kell-e járulékot fizetnie a saját bt.-jében maga után vagy kiváltja a 2x20 órás munkaviszony a járulékfizetést? Vagy elég az, hogy a saját bt.-ben a heti 20 órás alkalmazotti jogviszony után megfizeti maga után a járulékokat, mivel van mellette heti 20 órája máshol? Esetleg meg kell fizetnie a tagi jogviszony emelt járulékait a saját bt.-ben mint főállású tagnak így is? Válaszát köszönöm
Egy dolgozó ugyanannál a cégnél először munkaviszonyban, majd tagi jogviszonyban és (miután eladta üzletrészét) ismét munkaviszonyban dolgozott. Kérdés, ha a munkáltató felmond, mikortól kell számolni a végkielégítésre jogosító időt az első munkaviszony első napjától, vagy a második munkaviszony első napjától? A jogviszonyok hézagmentesen követték egymást. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft.-nek külsős megbízott ügyvezetője volt (apa tulajdonos, fia ügyvezető). Az ügyvezető megbízási jogviszonyban 0 Ft összegért látta el az ügyvezetést. A cég nem működött. A tulajdonos apa 2017-ben meghalt. A hagyatéki tárgyaláson a fia megörökölte a céget, a cégbíróság visszamenőlegesen bejegyezte tulajdonosként a volt tulajdonos fiát, aki így tulajdonos és ügyvezető is lett. Tehát nála 2017-től tagi jogviszony is felmerül. Mivel a cég nem működött, így személyes közreműködés nem volt sem a régi, sem az új tulajdonos esetében, az ügyvezetésre tekintettel viszont nem vett fel pénzt, így merül-e fel minimális járulékfizetési kötelezettség a tulajdonos ügyvezető esetében?
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték