Több tízezer az olyan cégek száma, amelyek még nem tértek át az új Ptk.-ra és törzstőkéjük 3 millió forint alatt van. A határidő 2016. március 15-e , de néhány nem elhanyagolható kötelezettség későbbre is halasztható.
Arra szeretnék választ kapni, hogy a törzstőke apporttal (ingósággal) történő emelés esetén könyvvizsgáló vagy értékbecslő közreműködését előírja-e a törvény?
Tisztelt Szakértő! Egy augusztusban alakult kft. kettő tulajdonosából az egyikük rendelkezésre bocsátotta a törzstőkéjét – befizette a bankszámlára. A társasági szerződés alapján a másik tagnak még van ideje befizetni a rá eső részt. A kft. most vásárolna egy ingatlant, amelyre majd építeni kíván. Az eddig befizetett törzstőke nem nyújt erre fedezetet. A már befizetést teljesítő tag adna tagi kölcsönt a cégnek a vásárláshoz (utalna a saját lakossági számlájáról). A kérdésem az lenne, hogy adhat-e addig tagi kölcsönt, amíg a másik tag nem fizette be a tőkéjét? Megelőzheti a tagi kölcsön a törzstőke befizetését? Köszönettel: Feketéné Kocsis Krisztina könyvelő
Közeledik a kft.-k számára a törzstőkeemelés végső határideje. Ehelyett járható út lehet az átalakulás is, ennek menetét ismertetjük.
Tisztelt Adózóna! Két ügyfelünk (kft.-k) alapítottak egy új közös céget (kft.-t) 3 millió forint törzstőkével. Hogyan kell könyvelni az anyacégeknél a 1,5-1,5 millió forint átutalását az új közös kft.-hez? Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Kálmán Csaba
Tisztelt Szakértő! Magánszemély a saját maga által fejlesztett szoftvert (költsége nem volt csak a saját munkája) apportálja egy új alapítású kft.-be, 3 millió forintért. A magánszemélynek keletkezik adóköteles jövedelme vagy bármilyen egyéb közteherfizetési kötelezettsége az apportálás következményeként? Válaszát előre is köszönöm!
A törzstőke-leszállításról sokkal kevesebb szó esik, mint a törzstőkeemelésről, noha van olyan helyzet is, amikor kötelező leszállítani a törzstőkét, illetve szükség lehet erre a tagok által elhatározott tőkekivonás miatt is. Nemcsak a törzstőke emelésének, hanem a leszállításának is szigorú szabályai vannak, amelyeket be kell tartani, mert egyébként a cégbíróság nem fogja bejegyezni a változást. Cikkünkben pontról pontra végigvesszük, milyen szabályokat kell figyelembe venni.
Idén alakult kft. emelheti-e törzstőkéjét (rendezheti-e a tagi befizetést) eredménytartalékból? Olvasói kérdésre Tirpák Anita, a Niveus Consulting Group Kft. könyvelési és bérszámfejtési üzletágvezetője válaszolt.
A kft.-nek több cég, és több magánszemély tulajdonosa van. Az évek folyamán a kft. jelentős veszteséget halmozott fel. A tulajdonosok a jegyzett tőke csökkentése mellett döntöttek (eredménytartalékkal szemben számolták el). 1. A tőkecsökkentés esetében a korábban teljesített pótbefizetést is kellett volna arányosan csökkenteni (a pótbefizetést pénzben teljesítették, és lekötött tartalékként került kimutatásra a kft. könyvelésében)? 2. Mivel a tőkecsökkentésnél jövedelem nem került kifizetésre a tagok részére, így a kft. nem számolt el semmiféle közterhet. Helyesen tették így? A tőkecsökkentést követően a társaság tőkeemelés mellett döntött. Sajnos az ebből származó forrást is felélte, és ismét tőkecsökkentést kellett elhatároznia és végrehajtania a tagoknak. Időközben a társaság tulajdonosi köre változott, mert egyes tulajdonok értékesítették az üzletrészüket. Jelentkezett a kft.-re egy vevő, aki rendkívül jelentős vételárat fizetne (a vételár jóval a kft. mérlege alapján reális vételár felett van). 3. A társaság jelenlegi magánszemély tulajdonosa, aki a kft. számára ismeretlen áron vette meg a tulajdonrészét a korábbi tulajdonostól, a tőkecsökkentést követően, egy esetleges eladás során mi után fog adózni, illetve a kft. mit tekintsen szja- és eho- alapnak? A magánszemély tulajdonosoknak nyilatkozni kell arról. hogy mennyiért jutottak hozzá jelenlegi tulajdoni részükhöz, vagy az szja és az ehoalapja a tulajdonosra jutó vételárrész az üzletrész névértéke közti különbözet lesz?
Egy év végén alapított kft.-nek a törzstőkéjének befizetése csak a rá következő év elején került bele a könyvelésbe. Helyes-e ez így? Ha nem, kell-e a korábbi évről beszámolót készíteni.
Az új Ptk. által előirt szintre a társaság nyereségéből eredménytartalékból szeretné felemelni a törzstőkét, mégpedig a 2014. évi mérleg jóváhagyása után május 31. után. Kérdésünk lenne, hogy kell-e hozzá közbenső mérleget késziteni, vagy most kellene ügyvédhez menni a törzstőke felemelése miatt, vagy december 31-ével érdemes a tőkét eredménytartalékból a 2015. évi zárással egyidőben? Azt tudják a tagok, hogy az összeg az szja tv. alapján tőkejövedelemnek fog minősülni, ha valamikor az leszállitásra, kivonásra kerül. A legfőbb kérdés, hogy kell-e hozzá közbenső mérleg?
Egy romániai cég magyarországi fióktelepe 2012-ben alakult 500 ezer forint jegyzett tőkével. Mivel 2012-ben és 2013. évben is veszteséges volt, így a saját vagyona nulla lett. 2014-ben is veszteséges lesz, mivel bevétele nem volt, de bankszámla-vezetési költségek merültek fel, erre a szükséges összegeket a romániai cég átutalta a fióktelep Magyaroszági bankszámlájára. Kérdéseink: 1. A fióktelepre is vonatkozik-e a Gt. rendelkezése, miszerint a 2014. évi beszámoló elfogadását követő 3 hónapon belül rendelkezni kellene pótbefizetésről vagy a törzstőke leszállításáról ? 2. A 2014-ben a költségekre átutalt összegek a fióktelepnél egyéb rövidlejáratú kötelezettségként vannak nyilvántartva. Ezt figyelembe lehet-e venni a pótbefizetés összegébe, ha pótbefizetésről dönt a taggyűlés ? Válaszukat előre is köszönöm.
A társaság a jelenlegi törzstőkéjét szeretné emelni a meglévő pénztári állományából, tehát nem tagi befizetésekből. Ez lehetséges?
Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogy, ha egy kft. törzstőkéje 3 millió forint, de a saját tőke kb. 10,5 millió forint, akkor mennyinek kell minimum a saját tőkének lenni, hogy a cég tovább működhessen? A Gt. 51. § (1) Ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkéve, és a társaság tagjai a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak... Ennek értelmében erre a cégre már a az új törvény értelmében a 3 milliós törzstőkét kell figyelembe venni. Neki, ha 10,5 millió forint volt a saját tőkéje, akkor ebben az évben mindenképp a 3 millió forintos saját tőkével kell rendelkeznie, hogy a cég továbbra is működőképes legyen. Milyen szankcióra számíthat az a cég, amely a saját tőkéje összegét a törvényben előírt határidőn belül nem rendezi?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk egyszemélyes kft. A tulajdonos magánszemély. A kft. leszállította a törzstőkéjét 9 millió forintról 3 millió forintra. Az alapítói okirat nem tartalmazza, hogy a jegyzett tőke leszállítása tőketartalékkal, vagy eredménytartalékkal szemben tervezik megvalósítani, avagy tőkekivonás útján – pedig szerintem bele kellett volna foglalni. Hogyan könyvelendő a módosítás, keletkezhet-e a tagnak vállalkozásból kivont jövedelem útján, vagy más jogcímen adókötelezettsége? Az eredménytartalék pozitív. Tanácstalan vagyok, mi a teendő ebben az esetben. Segítségét köszönöm!
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték